Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Régészet - Prohászka Péter: Néhány X. századi abonyi leletről

PROHÁSZKA PÉTER - TARICZKY ENDRE ÉS A Vili. NEMZETKÖZI ÖSRÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI KONGRESSZUS (1876)

a Bizánc és a Karoling területek felé mutató darabok egyaránt megtalálhatóak. Már a Kárpát-medencében megtelepedő magyarság művészeti stílusjegyeit viselik a csattestükön növényi ornamentikával díszített csatok, melyeknek több változata figyelhető meg.29 Az abonyi pajzs alakú csattest felületét keskenylevelű és -szárú növényi motívum hálószerű elrendezésben díszíti, melynek párhuzama eddig nem ismert a Kárpátmedencei leletanyagban. Mind a keskenylevelű és -szárú növényi motívumában, mind pedig a hálószerű elrendezésében eltér azon csatok csoportjától, melyeken vastagabb palmettaszerű növényi ornamentika díszíti a felületet. Az ebbe a csoportba tartozó anarcsi darab,30 vagy a kenézlői 42.31 és 50.,32 valamint a Rétközberencs-Parom-domb 2. sírból előkerült csatok33 éppen a karosi temetőkben ismert, szinte azonos darabok, mint a II. temető 52. és 61.,34 vagy a III. temető 11. sírjában talált példány35 alapján a felső réteghez tartozó személyek öveit díszítették. A csatokkal részletesen foglakozó Révész László szerint a súlypontjuk a Felső-Tisza vidék,36 ahol vélhetően a műhely is működött,37 amely - mint azt a pilini szíjvég mutatja - a mintát máshol is alkalmazta.38 A karosi II/52. kiemelkedő rangú temetkezés éremmellékletei alapján a csatok viselése a 930-as évektől, a második generációtól kezdődik, azonban mindössze néhány személyre korlátozódott.39 E tekintetben az abonyi csat díszítése is párhuzamokkal kellene, hogy bírjon, amelyre azonban a közölt leletanyagban nem akadtam. Hasonló azonban a felület díszítése az ún. bécsi szablyát borító lemezen, valamint függesztőfülén, ahol szintén a keskenylevelű és -szárú indaszerű díszítést alkalmazták, méghozzá hálószerűén elrendezve.40 A különbséget azonban a kettős szalagfonat alkalmazása jelenti, valamint a részletek szebb kidolgozottsága.41 Az abonyi sírban talált sima felületű övveretek ritkák a honfoglaláskor leletanyagában. Ugyan mind a hosszúkás pajzs alakú, oldalain hullámos, mind pedig a zömök pajzs alakú, felső részén széthúzott szív formájú áttöréssel bíró veretek alapformája gyakran figyelhető meg, ám ezen veretek felületét különféle díszítés - az egyszerű rovátkolt formától az összetett növényi ornamentikáig - borítja. A zömök pajzs alakú veret szívformájú áttöréssel és szinte díszítetlen felülettel került elő például a bezdédi 3. sírban42 vagy Öcsödön,43 nagyobb méretben pedig a bezdédi 1. sírból ismert.44 A bodrogvécsi öv veretei ugyan formailag megegyeznek, a különbséget azonban az övvereteken látható dudorok jelentik.45 Szintén díszítetlen felületű, azonban szív alakú öntött ezüst veret volt a Tiszasüly-Éhhalmon talált sír mellékletei között,46 melyet Madaras László

29 ISTVÁNOVITS Eszter 2003.322.

30 HAMPEL József 1905. Taf. 351. A/1.

31 FETTICH Nándor 1931.91., 72. kép 1.

32 FETTICH Nándor 1931.101., 88. kép 2.

33 ISTVÁNOVITS Eszter 2003.165. tábla

34 RÉVÉSZ László 1996.102. táblai.

35 RÉVÉSZ László 1996.121. táblai.

36 RÉVÉSZ László 1996.114.

37 MESTERHÁZY Károly 1990.246.

38 HAMPEL József 1905. Taf. 334.12.

39 MESTERHÁZY Károly 1990.250.

40 HAMPEL József 1905. Taf. 439.

41 Kát.: Őseinket felhozád... 67-69.

42 HAMPEL József 1905. Taf. 356., 8,9.

43 CSALLÁNY Gábor 1905.35.

44 HAMPEL József 1905. Taf. 354., 1.

45 Kát.: Őseinket felhozád... 141.

46 MADARAS László 2008.59., 1. tábla: 1.

a X. század első néhány évtizedére datált.47 Mind a tiszasülyi, mind pedig az abonyi veretek a korszakban gyakori alapformára készültek, azonban díszítetlen felületű veretként igen ritkának számítanak.48 Az abonyi sírból előkerült öv e szempontból unikális, mivel egy eddig párhuzammal nem bíró csat zárt egy díszítetlen felületű ezüst véretekkel borított övét, melynek viselését a X. század első felére tehetjük.

Pest megye délkeleti sarkából és Szolnok megyével határos részéről számos honfoglalás kori lelet ismert, melyek között a köznépi temetők és a gazdagabb középréteg sírjai - mint Törtei vagy Nagykőrös-Fekete- dülő - egyaránt megtalálhatóak.49 Ezek sorába illeszkednek az abonyi lelőhelyeken előkerült temetkezések, melyek előkerülési körülményeinek és leletösszetételének tisztázását a levél- és adattári kutatások tették lehetővé. Ezek a temetkezések három különböző helyen jelzik a magyarság X. századi megtelepedését Abony területén.

47 MADARAS László 2008.55.

48 MADARAS László 2008.54.

49 TETTAMANTI Sarolta 2001.21

31