Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
GURZÓ K. ENIKŐ - A LÍRAI ÉS A GEOMETRIKUS ABSZTRAKCIÓ TALÁLKOZÁSA HAMZA D. ÁKOS KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN A festészet költészete és a költő festészete Amit az Egyesült Államokban Jackson Pollock,60 azt Franciaországban Jean Fautrier61 indította el, amikor 1942-ben elkészítette a Les Otages (Túszok) című képét.62 Fautrier alkotása a II. világháború után újraéledő képzőművészeti élet nagy felfedezése lett, és Wols63 1947-ben a René Drouin Galériában bemutatott informel festményeivel együtt előidézte a lírai absztrakció kikristályosodását.64 Ezt követően több mint egy évtizeden át - a korlátokat nehezen tűrő francia mentalitástól mindmáig idegen geometrikus nonfigurativitás ellenreakciójaként - virágzott az irányzatnak ez a szabadabb, érzelmekkel telibb formája, s így újabb aranykorát élhette a XX. század francia festészete. A hatvanas évek végétől azonban a lírai absztrakció már nem számított haladónak, és egészen az utóbbi évekig némi lenézéssel tekintettek képviselőire. Pedig olyan művészekről van szó, mint Jean-Michel Atlan,65 Jean René Bazaine,66 Maurice Estéve,67 Sam Francis,68 Flans Hartung,69 André Lanskoy,70 Alfred Manessier,71 Pierre Soulages,72 Nicolas de Staél,73 Vieira da Silva,74 Pierre Tal-Coat,75 Emilio Vedova,76 Afro Basaldella,77 Bram Van Velde,78 Hantai Simon79 és 60 Lásd: melléklet 28. 61 Uo. 29. 62 MATHEWS, Timothy 2006.114-153. 63 Uo. 30. 64 Az abstraction lyrique kifejezést George Mathieu, a mozgalom tagja Wols 1947. évi párizsi kiállítása kapcsán vezette be, miközben Pierre Giéguen és Charles Estienne tasízmusról (tachisme) kezdett beszélni. Mathieu terminusa az amerikai absztrakt expresszionizmus és a párizsi iskola közötti lényeges különbségre utal: az előbbi drámai, az utóbbi pedig inkább meditativ, poéti- kus alaphangulatú. A tasizmus, vagyis foltfestészet (a francia tache szó foltot jelent) a színhasználat jellegzetes módjára utal. A formátlanság művészetének képviselői többnyire nem határolták körül a színes mezőket, hanem a festéket foltszerűen rakták fel, mintegy csöpögtették a vászonra. Az informel legjelentősebb képviselői: Wols (Alfred Otto Wolfgang Schulze), Jean Fautrier, Alberto Burri, Jean Dubuffet, Georges Mathieu, Henri Michaux, Antoni Tapies és bizonyos értelemben a Cobra csoport tagjai. A magyar alkotók (Frey Krisztián, Konkoly Gyula, Korniss Dezső, Szabó Lajos és Tót Endre) talán merítettek a „formátlan absztrakció” drámaibb alaphangulatú amerikai változatából, ám műveik inkább az európai informelre jellemző meditativ, lírai hangulatúak. Forrás: http://artportal.hu/lexikon/fogalmi_szocikkek/informel. 65 Algériában született francia művész, élt 1913-1960 között. 66 Párizsban született francia festő, formatervező, író, üvegablak-készítő, élt 1904- 2001 között. 67 Culanban (Franciaország) született francia festő, élt 1904-2001 között. 68 San Mateóban (Kalifornia) született festő, élt 1923-1994 között. 69 Leipzigban született festő, élt 1904-1989 között. 70 Franciaországba költözött orosz festő, élt 1902-1976 között. 71 Sain-Quenben született francia festő, formatervező, élt 1911-1993 között. 72 1919-ben Aveyronban született francia festő, grafikus, szobrász. 73 Szentpétervárott született, Franciaországba emigrált orosz festő, élt 1914- 1955 között. 74 Lisszabonban született festőnő, élt 1908-1992 között. 75 Pierre Louis Jacob Clohars-Carnoét-ben született francia fasiszta festő, élt 1905- 1985 között. 76 Velencében született olasz festő, élt 1919-2006 között. 77 Udinében született olasz festő, élt 1912-1976 között. 78 Zoeterwoude-ban (Hollandia) született, Franciaországban elhunyt holland festő, élt 1895-1981 között. 79 Magyarországon született, Franciaországban elhunyt művész, élt 19222008 között. Szenes Árpád80, hogy csak néhány nevet említsek a tekintélyes névsorból. Az École de Paris81 úgynevezett fiatal francia tradicionalistáinak fellépése nyomán kialakult alkotómód és stiláris hangütés - részben Delacroix és az impresszionisták eredményeiből kiindulva, ám a klasszikus európai kompozícióra építkezve - a természet és az ember egylényegűségét, kölcsönös egymásrautaltságát kívánta érzékeltetni azzal, hogy feloldotta a motívumok, elemek zártságát, és a színek dekoratív ritmusát, egyensúlyát tette képalakító elvvé. ,A tárgynak mint objektumnak el kell tűnnie, hogy mint forma szilárduljon meg” - vallotta Bazaine.82 Az említett művészek példája és elméleti tevékenysége Magyarországon az 1950-es évek végén és a hatvanas évek elején formálódott Zuglói Kör83 tagjainak motívumrejtő absztrakcióját befolyásolta legfőképp. Hamza D. Ákost két okból is igen nagyra becsülik a jászberényiek. Elsősorban mint a lírai absztrakció egyik helyi képviselőjét, tehát festészetéért, másfelől a II. világháború alatti magatartásáért, hisz Bajcsy-Zsilinszky Endre84 mellett és barátjaként részt vett az ellenállási mozgalomban.85 Az iránta érzett szimpátiát csak fokozza a tény, hogy a háborút követően emigrált, de a rendszerváltás után visszatért Magyarországra, s haláláig Jászberényben élt, jóllehet nem sok minden kötötte a Jászsághoz, hisz Hódmezővásárhelyen született 1903-ban.86 Érettségi után az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult ,87 majd ösztöndíjasként Párizsban,88 abban a városban tehát, ahol akkoriban még érezhető volt a formabontók hatása, s amelynek múzeumaiban Rembrandt, Goya és Greco képeit tanulmányozhatta. Korai munkáiról azonban semmit sem tudunk,89 ezek a háborúban vagy megsemmisültek, vagy szétszóródtak,90 de feltételezhető, hogy később született festményeinek forrásai. Nyilatkozataiban, interjúiban Hamza sajnos egyetlen szóval sem közli, kik, mely művészek foglalkoztatták, inspirálták, így pályájának művészettörténeti rekonstruálásakor csakis a ránk maradt hagyatékra támaszkodhatunk. Első ránézésre megállapítható azonban, hogy amíg a Chagall-ihletésű olaszországi műveinek alakjai határozottan rajzolódnak ki a háttérből, színfoltjaik 80 Budapesten született, Párizsban elhunyt festő, élt 1897-1985 között. 81 Lásd: melléklet 50. 82 http://www.h-france.net/rude/2005conference/Adamson1 ,pdf 83 Lásd: melléklet 51. 84 Nemzetiszocializmus-ellenes, független kisgazda párti politikus. Született Szarvason 1886. június 6-án. Politikai nézeteiért 1944. december 24-én Sopronkőhidán felakasztották. 85 Az ellenállási mozgalomban való részvételének igazolványai megtalálhatók a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria történeti dokumentumtárában a következő leltári számok alatt: 95.49.1. és 95.50.1, 86 Születési anyakönyvi kivonata megtalálható a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria történeti dokumentumtárában a következő leltári szám alatt: 95.45.1. 87 Rajztanári oklevele a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria történeti dokumentumtárában található meg a következő leltári szám alatt: 95.48.1. és 95.82.1. KOÓS Judith 1996.15.16.85. 88 „Hamza fiam, két lehetőség közül választhat. Vagy tanársegédem lesz az Akadémián, vagy ösztöndíjjal Párizsba megy. Melyikhez van inkább kedve?” - emlékezett Hamza a Mozgókép című lapnak adott interjújában 1987 augusztusában. Az eseményről a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria történeti dokumentumtárában őrzött önéletrajzaiban is megemlékezik. Az illető okmányok a következő leltári számok alatt lelhetők fel: 95.127.1 .-95.142.1. 89 KOÓS Judith 1996.18.70. 90 Hamza visszaemlékezése szerint Párizsból történő hazatérése előtt festményeit barátjainak gondjaira bízta, ők azonban a háborúban életüket vesztették, így nem tudni, mi lett a képek sorsa. KOÓS Judith 1996.17.18.70. 301
