Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Zsolna László–Gecse Annabella–Szebenyi Nándor: „Nagy Isten kedvében – örök dicsőségen” Gondolatok a Templomok művészete című kiállítás kapcsán
ZSOLNAY LÁSZLÓ-GECSE ANNABELLA-SZEBENYI NÁNDOR - „NAGY ISTEN KEDVÉBEN - ÖRÖK DICSŐSÉGBEN’’ Attribútumaival, az evangéliumot jelző könyvvel, illetve szimbólumával, az őt gyakran kísérő ökörrel. Kezében a vándorok botja. A négy evangélista állandó attribútumai - Máté: angyal; Lukács: ökör; Márk: oroszlán; János: sas. Ábrázolásaikon, Ezékiel látomására utalva (a négy lelkes állat), olykor maguk az evangélisták el is maradhatnak, csupán szimbólumaik idézik őket. A magyar szentek ábrázolása a XVIII. századtól a legnépszerűbb képző- művészeti megjelenítések közé tartozik az egyházművészetünkben. Magyar szentek XVIII. századi faszobrai Abádszalókról kerültek a kiállításba. Magyar szentek szobrai Abádszalókról A magas művészi színvonalról árulkodó szobrok valószínűleg a hírneves egri képfaragó, Steinhäuser Antal munkái. Szent István és Szent László páncélos alakja mellett két Árpád-házi női szentet láthatunk, akiknek azonosítása a kezek és az attribútumok hiányában nem lehetséges. A szobrok stílusa annyit elárul, hogy hajdan egy oltárszekrény összetartozó részei voltak. A XVIII. századi ismeretlen festő oltárképe Szajolból magyar szenteket ábrázol az egyház egyetemes szentjeivel együtt. A mennybeli esemény három síkon játszódik. Az alsó szinten Szent István, Szent Imre és Szent László látható abban a jelenetben, amikor István Szűz Máriának felajánlja a koronát, és ezzel együtt oltalmába az országot. Kíséretében olyan Magyarországon közkedvelt szentek találhatók, mint Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Gellért. A festmény középső szintjén az Urat dicsőítő szentek sora látható, az Ószövetség prófétáitól a kora középkorig, így Mózes, Dávid, Szent Cecília, Szent Borbála, Ilona császárnő. A felső szinten a Szentháromság helyezkedik el, Szűz Mária, angyalok, a négy evangélista és apostolok társaságában. Magyar szentek oltárkép Szajolból Szent Ferenc tisztelete a jászberényi és gyöngyösi ferencrendi kolostorok hatására a török idők alatt is folyamatos volt, s megtartotta a lakosságot katolikus hitében a Jászság teljes területén. Tisztelete a mai napig is meghatározó megyénk területén. Szent Ferenc 1181-ben született Assisiben egy gazdag posztókereskedő fiaként. Ifjúkorában kortársaival a jómódú ifjak könnyelmű életét élte. 1202-ben a Perugia ellen viselt háborúban fogságba esett, és súlyosan megbetegedett. Felgyógyulása után egy látomás hatására szakított addigi életével, s koldusként egy Assisi közelében lévő barlangba vonult vissza imádkozni és vezekelni. Az általa alapított koldulórend gyorsan követőkre talált Európa-szerte. 1226-ban halt meg. Szent Vendel az állattartással foglalkozó helyeken a legnépszerűbb szentek közé tartozik. 554 körül született skót hercegi családban, de titokban elhagyta a királyi udvart, és Rómába zarándokolt. Visszafelé utazva Westrich mellett egy kis házikóban telepedett meg, és koldulással kereste kenyerét. Amikor egy birtokos megfeddte tétlenségéért, pásztornak szegődött el. Később egy csoda rávette földesurát, hogy engedje meg Vendelnek a remete életmódhoz való visszatérést. Szent életmódjának a híre elterjedt. Számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választották és pappá szentelték. 617 körül halt meg. A pásztorok védőszentje. Szent Vendel elterjedt védőszentje azon területeknek, ahol fontos szerep jut az állattartásnak. Festményeken, szobrokon találjuk ábrázolásait templomokban, de igen sok helyen, különösen a Jászságban, utak mentén is feltűnnek jellegzetes 279
