Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM Szolnok Helyőrségben a megtorlás során bíróság elé állított és elítélt katonák44 1. Kablay Lajos alezredes Kilián Iskola, parancsnok 2. Borsodi Árpád őrnagy Kilián Iskola, törzsfőnök 3. Kiss Gyula őrnagy Kilián Iskola, vadászkiképző-ezred parancsnok 4. Szathmári József százados légvédelmi tüzérezred parancsnok 5. Varjú Zsigmond főhadnagy Kilián Iskola, repülőgép-vezető 6. Kopasz György százados Műszaki Zászlóalj, a Forradalmi Katonai Tanács elnöke 7. Kátai János hadnagy Kilián Iskola, repülőgép-vezető 8. Decsi Ferenc százados Kilián Iskola, hadműveleti csoportvezető 9. Steták József főhadnagy Kilián Iskola, előadó Az OLP Katonai Forradalmi Tanácsában betöltött tisztségükért 1. Tímár György főhadnagy Kilián Iskola, repülőgép-vezető (1951-ben leszerelik) 2. Dinka Tibor hadnagy Kilián Iskola, repülőgép-vezető (1951-ben leszerelik) Kablay Lajost a bíróság első fokon nyolcévi, másodfokon két és félévi börtönre ítélte és lefokozta. Feleségének és édesanyjának szerettük ártatlanságába vetett töretlen hitére, fáradságot nem ismerő közbenjárására, ügybuzgalmára volt szükség, hogy elérjék: 11 hónap vizsgálati fogság után a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 499/1958. számú határozatával Kablay Lajost jogerősen 1 év börtönbüntetésre ítélte, rendfokozatát, kitüntetéseit meghagyva a vizsgálati fogságban eltöltött idejét pedig beszámítva azonnali hatállyal szabadlábra helyezte. Jellemző, hogy még ebben a helyzetben is milyen volt Kablay Lajos emberi tartása! Érzékeltesse ezt a bíró és közte, az utolsó szó jogán lezajlott beszélgetés: Bíró: Az utolsó szó jogán, van-e valami kívánsága? Kablay: Igen. Bíró: Hallgatom! Kablay: Szeretnék a feleségemmel a börtönig elsétálni. Bíró: De hiszen rabruhában van, nem szégyenli? Kablay: Bíró úr, úgy gondolom, hogy azt nem nekem kell szégyellni. ”45 44 Hadtörténelmi Levéltár - a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiumának 499/1958. sz. ítélete. 45 Interjú Kablay Lajosnéval, 2011. június 30. A szolnoki repülőtér sorsa 1961-ben konszolidálódott. Kezdetben -1957 márciusától - rövid ideig határőr iskola működött itt, majd 1957 augusztusától a repülőteret az Észtországból idetelepült 275. (szovjet) Vadászrepülő Hadosztály parancsnoksága és annak 283. Vadászrepülő Ezrede (fedőnevük: Musztáng) vette igénybe. Ők MiG-15bisz, ÚTI MiG-15, MiG- 17PF és néhány MiG-19 típusú repülőgéppel rendelkezetek. 1961 nyarán távoztak Szolnokról. A hadosztály másik két ezrede Kiskunlacházán és Kalocsán települt.46 1957. december 7-ével a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében megalakult az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLP). A parancsnokság és az alárendeltségébe tartozó alakulatok 1962. január 12-től kerültek olyan harci állapotba, hogy képessé váltak átvenni a hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport légvédelmi erőitől az ország légterének védelmét. (1956 és 1962 között szovjet felügyelet alatt volt a magyar légtér.) 1957. április 15-én Kecskeméten megalakult a Repülő Kiképző Központ (RKK) három repülő századdal. Parancsnoka Vörösmarty Béla őrnagy, törzsfőnöke Schmidt István őrnagy, üzemeltető mérnöke Fazekas József százados volt. A központ 1. százada Taszáron, a 2. Sármelléken (később Pápán), 3. pedig Kecskeméten üzemelt. Ezek az alegységek voltak a később ismertté vált honi vadászrepülő-ezredek elődei. A repülőcsapatok újjászervezése során a 355 gépből álló repülőgépparkból feleslegesnek nyilvánítottak 259-et. Ezek többségét visszaadták a Szovjetuniónak,47 egy részét pedig a MALÉV, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) és a Vízügyi Szolgálat kapta meg.48 1961. augusztus 1-jén megalakult a repülőgép-vezető és repülőműszaki képzést egyaránt végrehajtó Kilián György Repülő Tiszti Iskola. Első parancsnoka Brassói Tivadar őrnagy (később vezérőrnagy) lett. Üzemeltett két (később három) repülő-kiképző századot: egy JAK-18, valamint kezdetben egy, később két MiG-15-ös századot. Az 1964/65 tanévben az oktatók és a parancsnokok idehaza elméleti, Csehszlovákiában pedig gyakorlati átképzést kaptak L-29 „Delfin” típusú repülőgépre. Ezzel a Jak-18 „Fürj” típusú repülőgépeket kivonták a rendszerből, helyettük az L-29-es sugárhajtóműves kiképzőrepülő-gép került rendszeresítésre. Kablay alezredesnek szabadlábra-helyezését követően úgy kellett berendeznie életét, hogy a katonai szolgálat szóba sem jöhetett. Ezért a család arra az elhatározásra jutott, hogy szolnoki lakásukat eladják és felköltöznek Budapestre, a Vadász utca 32-be. Velencén pedig egy telket vásároltak, amelyre később présházat és lakrészt is építettek. Egy ideig „láthatatlan kezek” akadályozták abban, hogy munkahelyet találjon, később azonban Velencén a „Törekvés” Halászati Termelőszövetkezetben alkalmazták halbiológusként (agrármérnöki beosztásban). Mivel önmagát itt sem tudta megtagadni, teljes lényét a munkája szolgálatába állította, és rövid idő alatt sikerült jelentős hazai és nemzetközi sikereket elérnie a halászati szakma területén. Felkészültsége, a repülés terén meglévő jártassága, német, francia, orosz nyelvtudása ismeretében a MALÉV 1965 januárjában svédországi képviseletével szerette volna megbízni. Ennek érdekében kikérték a „Törekvés” Halászati Termelő Szövetkezet elnökétől, aki természetesen nem gördített akadályt a kérés elé. Azonban a szövetkezet elnökével 1965. február 46 VÁNDOR Károly 2007.89. (a szerző saját forrásaival kiegészítve). 47 Később 30 darab MiG-15bisz típusú repülőgépet kértünk vissza a Szovjetuniótól. Ezek egy része 1964/65-ben a szolnoki két MÍG század felállításakor beépült az ezred hadrendjébe az összevonások eredményeképpen. 48 SZEPESI József 2008.52-55. 190
