Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Berta Ferenc: 70 éve a kamera mögött (özv. Hanczár Sándorné Ónodi Erzsébet fényképészmester)
BERTA FERENC - 70 ÉV A KAMERA MÖGÖTT (ÖZV. HANCZÁR SÁNDORNÉ ÓNODI ERZSÉBET FÉNYKÉPÉSZMESTER) Miről ezen szerződés felolvasás után aláíratott. Szarvas 1921. év január hó 1 ,”7 A második szarvasi tartózkodás után, amint hazatért, beszolgáltatta iratait a városi hivatalba, fényképészet és fényképnagyítás ipar váltása céljából. Mindezt a 7750/1934. számon iktatott levélből tudhattuk meg (Mezőtúr 1934. szeptember 8.), ami a 8712/1934. szám alatt 1934. október 10-én emelkedett jogerőre. Műterme a Kaszinó u. 14. szám alatt volt. „Emlékszem, még 1912-ben volt egy házunk, ebben volt a Rákóczi kávéház, az udvarban pedig gazdasági épület. Amikor visszajöttem, az első műtermet itt béreltem, ennek a háznak az udvarán. Majdnem szemben az ottani mozival.” „A telektulajdonosok kötelezik magukat, hogy a Kaszinó ucca 14. szám alatt az ucca részen a bejárati kaputól kezdve, négy méter negyven szélességében és az udvarban befelé kilenc méter hosszban, a bérlő rendelkezésére bocsájtsák, hová a bérlő egy fényképészeti műterem téglából való felépítését saját ízlése és költségén fel építhet, ami az ő tulajdonát képezi, szerződéses határ idő 5, azaz öt év, 1939 év november 1 ig amely idő alatt a telektulajdonos fel nem mondhat, ezen idő eltelte után felmondási idő hat hónap. A telekbérlő kötelezi magát hogy havi 10, azaz tíz pengő telekbért minden hónap elsején fizet előre.”8 Természetesen a bérlemény lejárta után az eredeti állapotot kell visszaállítani. A 8715/1934 számú felszólítás alapján a helyszíni tárgyaláson megjelentek Ónodi Erzsébet építtető, özv. Kiss Lajosné, özv. Nóbik Gáborné szomszédok, Pályi Lajos építőbizottsági tag. Tehát első műterme 1934. november 1-től működött.9 10 Az első műterem. Mezőtúr, 1934. (Hanczárné felvétele) DJM T: 2470-A. „Nagyon jól ment az üzlet, olyan jól, hogy 1942-ben vettem egy házat a Rákóczi út 18. szám alatt. Akkor még élt az egyik bátyám, aki egy üvegtetős műtermet épített hozzá. A természetes fény az igazi. A műterem öt méter széles volt és kilenc hosszú, na meg négy méter magas. A házba az áram bekötését még ez évben kérvényeztem. 7 DJM Ltsz. 2001.31.11. 8 DJM Ltsz. 2011.31.9. 9 DJM Ltsz. 2001.31.6-7. és 12. 10 DJM Ltsz. 2001.31.14. „Mezőtúr megyei város polgármesterétől Ad. 6538 ki. 1941. szám Ónodi Erzsébet mezőtúri lakos építkezési engedély kiadását kéri. Határozat Ónodi Erzsébet mezőtúri lakosnak engedélyt adok arra, hogy Rákóczi út 14. sz. telkén lakóépületén a következő átalakításokat és javításokat végeztethesse: az épület belső részén tervszerinti válaszfalak készítésével ajtó, ablak behelyezésével úgy átalakítsa, hogy abban 3 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 előszoba, 1 dolgozó és 1 sötétkamra legyen, továbbá a beadott terv szerint 9.10 m. hosszú, 4.50 m. széles toldaléképületet, melyben lesz 1 műterem és 1 képtár vályogból...”11 A második műterem. Mezőtúr, 1942. (Hanczárné felvétele) DJM T: 2471-A. „Itt aztán mindent le tudtam fényképezni. A berendezéseket Tánczos Józseftől vettem. Neki Pesten, a Teréz körúton volt egy nagykereskedése. A Goldmann kamerát is tőle vettem, és használtam nagyon sokáig. Vettem tőle - igaz régebben - egy pár napfénymásoló keretet, egy Hirsch órát, egy 13x18 cm-es nagyítót, egy gyorsmásoló dobozt, meg még sok apró dolgot. Később vettem egy Dutot K, amit használtam egy fél évig. Szépen dolgozott, nekem nagyon tetszett, de a megrendelők legtöbbje nem rajongott az ilyen képekért. Azt mondták, hogy homályos a kép. Ettől függetlenül sokat használtam, csakazértis. Volt nekem több fényképezőgépem is, de a legaranyosabb egy érdekes kis gép volt. Fából volt az egész, objektív is volt benne. Nem volt állítási lehetőség, levettem a kupakot a lencséről és így exponáltam. Üveglemez járt bele. Ezt akkor kaptam, amikor inas lettem, 1913-ban. Inaséveim alatt kaptam egy másikat, valami Fiima nevezetű gépet, de lehet, hogy más volt. Az biztos, hogy volt egy ilyen nevű gépem is... Volt több fajta és méretű állványos, kézi, lemezes és roll. A háború sok mindent elveszejtett. Szóval volt nekem egy 6x9-es és egy 9x12-es gépem, amire szükségem volt, mert nagy divat volt a külső felvételezés. Esküvő, portré meg minden. Csináltam én is mindent. A szövőgyárról, katonakórházról. Nagyon sokáig dolgoztam üveglemezre. 1938-39-ben, az ostrom előtt nyílt meg egy üzlet Szolnokon. Már nem tudom, mi volt a neve, de még a háború alatt is üzemelt, és majdnem mindent lehetett kapni benne. 11 DJM Ltsz. 2001.31.3. 12 Lágyító előtét-sorozat. A felvétel lágyítását a lencse felületébe csiszolt körök sűrűségével érték el. (Dulovits Jenő és Tóth Miklós közös találmánya - nevét feltalálóiról kapta) 173
