Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Graefl József, Szolnok első országgyűlési képviselője életéhez
BAGI GÁBOR - ADALÉKOK GRAEFL JÓZSEF, SZOLNOK ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE ÉLETÉHEZ testi erejét és kedélyének szeretetreméltóságát, midőn a rabok előtt a börtön ajtait megnyitva látta. Csak ennek bekövetkezte után fordított gondot a saját és perbefogott társainak védelmére, melyet oly sikerrel folytatott, hogy minden felső bíróság őket teljesen felmentette. Nevezetes a fiatal ügyvéd ezen első pere, azért, mert ez volt az önkény és a megyei hatalmaskodások utolsó ténye. Az ellene megindított fiscalis akczió lebonyolítása három évet vévén igénybe...”16 A kitartás és a siker előremozdította a fiatalembert a pályáján. A jelek szerint takarékosan és ügyesen bánt a pénzzel. 1839-től ügyvédi irodája Pesten, a József piaci óránál működött, és egyre nagyobb hírnévre tett szert. 1846-ban lett ingatlantulajdonos, amikor megvette nyilvános árverésen az 1783 óta Lachner Alajos és Anna tulajdonát képező, a terézvárosi Gyár utca 928. szám alatti 809,5 négyszögöles házhelyet, valamint mellette a 929. számú házat 8150 pengőforintért. Graefl édesanyjának neve alapján valószínű, hogy anyai rokonainak ingatlanait szerezte meg.16 Pesti szerepvállalását bizonnyal segítette, hogy a Graefl családnak is több tagja - alighanem József közelebbi rokona - élt még ekkoriban. így a budai születésű Graefl Ignác molnármestert 1840-ben iktatták a pesti polgárok közé (ő talán a Szolnokon említett hasonló keresztnevű személy lehetett), míg az ugyancsak Budán született Graefl Ferencet 1844-ben. Ez utóbbi talán azzal a személlyel azonos, akinek 1840-ben porcelángyár létesítését engedélyezte a Helytartótanács, maga pedig pesti kereskedő és a murányi kőedénygyár árendátora volt.17 Graefl József a liberalizmus lelkes hívévé, Kossuth követőjévé vált, és tagja lett a pesti radikális körnek is. 1847-ben bécsi titkos jelentések is említik a nevét, a pesti liberálisok jelentősebb személységei kapcsán.18 Feltehetően közreműködője volt a március 15-i eseményeknek is. Szolnok város első parlamenti képviselője Pesten a forradalom győzelme után azonnal megindult a 15-én választott „forradalmi választmány” felduzzadása. Március 18-án már 79-re nőtt a tagok száma, és április 14-re érte el a végleges, 95-ös nagyságot. Március 24-én a meggyőződéses szabadelvűként ismert Graeflt is beválasztották a pesti forradalom eme vezérkarába,19 s pár hét múlva rövid ideig még minisztériumi állásnak is örülhetett. Kossuth Lajos pénzügyminiszter 1848. április 29-én tudatta, hogy a Pénzügyminisztériumban az állami javak úrbéri szakán mint törvénytudó segédtanácsos (jogtanácsos) nyert kinevezést 1600 forint évi fizetéssel. Ebben az állásban azonban alig két hónapig dolgozott, mivel 1848. június 27-én állásáról lemondott pesti főbíróvá való megválasztása miatt.20 A jelek szerint Graefl ezekben a hetekben amolyan kétlaki életet élt: egyaránt szerepet játszott Pest és Szolnok korabeli eseményeiben. Szolnokkal való kapcsolatát mutatja, hogy amikor 1848. június 12-én 15 Á. VARGA László 2002/a 439-440. (Nyírvidék, 1889. dec. 29. 4. Graefl József. Nekrológ.) 16 Á. VARGA László 2002/a 443. 17 Á. VARGA László 2002/a 438.; MIHALIK Sándor 1958.189-208; Uő. 1959. 229-245. 18 Á. VARGA László 2002/b 322.; BARTA István 1951.291. 19 SPIRA György 1998.39. 20 F. KISS Erzsébet 1987.280-281 „526. a város 100 szuronyos lőfegyvert, valamint töltést és lőkupakot kért nemzetőrsége számára a kormánytól, valamint 100 hadikasza beszerzéséről határozott, ezek hazahozatalával Kindlovics János21 mellett őt bízták meg.22 Végül június 26-án „földijei hálásan megemlékezve ügyökben kifejtett buzgalmáról” a szolnoki választókerület országgyűlési képviselőjévé választották Halassy Kázmér (1821-1888) szolgabíróval, a későbbi élelmezési kormánybiztossal szemben.23 Graefl későbbi szolnoki megítélésére bizonnyal komoly hatása volt annak, hogy az országgyűlésen nem játszott említésre méltó szerepet. A sorsolásnak köszönhetően július 24-én a királyi trónbeszédre adott válaszfeliratot István nádornak átadó 50 tagú küldöttség tagja lehetett. Sajátos, hogy július 22-én a forradalmár olaszok elleni háború kapcsán az Udvarnak adandó segély kapcsán igennel, míg augusztus 8-án az oktatási törvény kapcsán nemmel voksolt. Augusztus 21-én az újoncozási törvény, majd 31-én a miniszterelnök pótlékdíja tárgyában elfogadta a kormány előterjesztését. December 24-én a jobbágyfelszabadítás nyomán a földesúri kármentesítés elhúzódó vitáiban előbb nemmel szavazott, akárcsak 29-én a megyék szerinti három osztályú kárpótlás ügyében. Ugyanakkor 29-én elfogadta a jobbágytelkenkénti 400 forintos kármentesítési átalányt.24 1849 legelején aztán Graefl igen nehéz helyzetbe került. Parlamenti képviselőként Debrecenbe kellett volna mennie, míg Pest városában betöltött megbízatásai a maradás mellett szóltak. Emiatt Palóczy Lászlót, az országgyűlés korelnökét felkeresve jelezte, hogy nem hagyhatja ott a fővárost. Tettével nem volt egyedül, számos liberális városi vezető sem távozott el Pestről. Ebben közrejátszhatott, hogy január 1-én Graeflt és társait az Országos Honvédelmi Bizottmány egyetlen elérhető tagja, Nyáry Pál is maradásra biztatta. Ezek végül úgy határoztak, hogy nem mennek Debrecenbe, mivel helyben is kell maradni vezetőknek a város ügyeinek intézéséhez - ami egyébként nem volt könnyű dolog. Miután januárban a császári hatóságok tisztségeiből elmozdították, Graefl még 1849. március 23-án megjelent Debrecenben, hogy ott magát országgyűlési képviselőként igazolja. Hogy miképp jutott el a császáriak által megszállt fővárosból a forradalom központjába, és tett meg közel 250 km-t, az máig rejtély. Ami bizonyos, hogy Almásy Pál képviselőházi alelnök már 26-án jelezte neki, hogy az igazolási eljárás az ügyében elindult.25 Ennek ellenére végül indokait nem fogadták el, és április 3-án a vizsgálat ellene döntött, majd még e hó 28-án elrendelték Szolnokon az új választás megtartását is. Pesti elfoglaltságai miatt feltehetően nem gondolta, hogy esetleg újra harcba száll a szolnoki képviselőségért, de az is elképzelhető, hogy a helyi események mögé látott, amikor döntését meghozta.26 * Szolnok történetében ugyanis máig is úgy él, hogy a második szolnoki ütközet és a tavaszi hadjárat hősét, az április végétől lábtörés miatt aktív harctéri szolgálatra képtelenné váló Damjanich János honvéd 21 Kindlovics János 1848-ban 40 éves városi jegyző volt, és a Katonaváros 237. szám alatt lakott, P. KOVÁCS Melinda-KOZMA György Bertalan- SZABÓ Jolán 1999.454. 22 KAPOSVÁRI Gyula 1973.9. 23 Á. VARGA László 2002/a 441. 24 Á. VARGA László 2002/a 441.; Uő. 2002/b 323. 25 ÁRVA Ferenc-RÓZSA György Gyula 1998.141. 26 Á. VARGA László 2002/a 440-441. (BEÉR János-CSIZMADIA Andor 1954. 389., 395., 845. és 851. 139
