Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez
BAGI GÁBOR: ADALÉKOK SZOLNOK VÁROS 1848-AS TÖRTÉNETÉHEZ 6. kép - Az 1811 -1881 között létezett szolnoki városháza, amely előtt Kossuth toborzó beszédet tartott 1848. szeptember 27-én délelőtt. (DJM történeti fényképtára T: 551-A.) Szolnok városa a maga módján igyekezett az érkező csapatok ellátását, felszerelését biztosítani. A helyi céhes iparosok Görgei számos megrendelését teljesítették. Ennek ellenére a területileg illetékes Heves megye önkénteseinek ügye akaratlanul is felkavarta a kedélyeket. A kettős vármegye eredetileg 600 ember kiállítását vállalta, mégpedig - a szomszéd Jászkun Kerület példájára-toborzással, ami gyakorlatilag a helyettes állítást, illetve a jelentkezőknek a vagyonosabb családok részéről a fogadópénz fizetését is lehetővé tette. Ehhez képest azonban a megye felelőtlenül járt el. Berecz másodalispán csak szeptember 9-én válaszolt Görgei korábbi leveleire, és jelezte, hogy a csapat a lehetőség szerint fel lesz szerelve. Azonban nem így történt, mégpedig a jelek szerint a vármegyei adminisztráció hibája folytán! Elsőnek éppen Szolnok mezőváros került kínos helyzetbe, melynek főbírája már 11-én levélben fordult a megyei alispánhoz. Ebben panasszal élt, mert a város által kiállított első 40 önkéntest Görgei nem fogadta el, mivel azokat „egy ingbe-gatyába" állította ki, minden felszerelés nélkül. Görgei erre csúnyán összeveszett a vármegyei vezetéssel, mivel több megyei település (így Szolnok is) jelentette neki, hogy „ruháztatásra nem kaptak parancsot a megyétől". Görgeinek a vármegyéhez intézett gúnyos levelét a szeptember 27-i megyegyűlésen felháborodva olvasták fel, majd azonnal az épp Jellaciccal tárgyalni akaró Batthyány miniszterelnökhöz fordultak, Görgei leváltását és mielőbbi elégtételt követelve. Erre persze már csak az országos események miatt sem kerülhetett sor. 5 3 Szeptember 15-én Görgei a kormánynak jelentette, hogy a 242 szegedi nemzetőrön kívül még nincs serege, ezért képtelen megindulni az ellenség elé. 5 4 Végül szeptember 20-án mégis átvett 42 szolnoki, és két-két vécsi és felsőnánai önkéntest. Ezek közül 42 a szegedi zászlóaljhoz került, három lovászle53 HERMANN Róbert 1996.130-133. 54 URBÁN Aladár 1999. II. 1356. gény, egy pedig utász lett. Melléje 27-én még egy személyt küldtek ki az említett települések. 5 5 A Szolnok által kiállított 40 önkéntes nem volt kevés, különösen ha a megye 600 fős kontingenséhez viszonyítjuk. A jelek szerint a város arányaiban jelentősebb csapat kiállítására vállalkozott, mint ami népessége alapján reá esett volna. Ugyanakkor lényeges megjegyezni, hogy a kettős megyéből szeptember 30-án 200, október 14-én pedig 185 további nemzetőr is útnak indult. Ez némiképp módosítja az arányokat, ám nem elképzelhetetlen, hogy még ezek között is voltak szolnokiak. Időközben Jellacic támadása nyomán megindult, illetve lassacskán felgyorsult a honvédek állítása is. Mint ismeretes, 1848. július elején a kormányzat 200.000 katona állítását kérte a nemzettől. Ez minden 127 lakos után két személy kiállításátjelentette. Mivel Szolnok lakosságát ekkoriban 10.171 főben adták meg, elvileg 160 újonc kiállítására volt köteles. Ugyanakkor az újoncállítással több probléma is volt Heves megyében, ami miatt az 1849. április hónapban kivetett újabb 50.000 főből esedékes állományt nem arányosan vetették ki. Ennek alapján úgy tűnik, hogy Szolnokra 1848-ban 158 fő kiállítása esett, mivel a következő évben az elvileg arányos 40 személy helyett 42-t róttak ki a mezővárosra. Ugyanakkor máig bizonytalan, hogy ezek közül hány embert állítottak ki, mivel a megyegyűlés még 1849. július elején is megemlékezett az előző évi kivetést nem teljesített településekről, amikor pedig már az orosz csapatok elérték a megye határait. 5 6 A szeptemberi újoncozást mindazonáltal bonyolította, hogy Jellacic ellen 24-én Kossuth népfelkelést hirdetett, majd pedig maga is toborzó útra indult. Ennek eredményeként Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét érintése után 26-án indult viszsza Ceglédre, hogy onnan Abonyon keresztül Szolnokra menjen. 55 HERMANN Róbert 1997.125., 129. 56 TÓTH Tibor 1979. 45. dokumentum.; Országos Levéltár, 1848/49. évi Minisztériumi Levéltár H-123. Heves megye. 4. tétel. 1849. júl. 7-i leirat. Az előbbi forrás szerint több település 1848-ban 243 lélek után állított ki egy újoncot. »87
