Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Szathmáry István: A kunsüveg mint a katonai csákó őse

TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM 11. ábra - Különféle csákótípusok a XIX. század hadseregeiben (Forrás: Internet) hogy átadja helyét a frontokon jóval használhatóbb különfé­le tábori sapkáknak. Ettől függetlenül a csákó az első világhá­borút követően sem tűnt el nyomtalanul. Számos hadseregben újra elővették békeviseletként, de más testületek is alkalmaz­ták. Ennek egyik közismert példája a német rendőrség által használt csákó, ami az NDK-ban még jóval a második világhá­borút követően is sokáig használatban maradt. (12. sz. ábra.) Nálunk a huszárság ötvenes években történt megszüntetésekor búcsúztunk el tőle végleg, ma már csak dísz- és hagyományőr­ző alakulatok fején látható időnként. A csákótörténet végére kívánkozik néhány szó egy közis­mert s tévesen szintén csákónak tekintett viseleti darabról. A Monarchia és a Horthy-korszak jelképének tekintett, a kor­mányőrség tiszti állománya által ma is viselt fekete színű fejfe­dőt nevezik ma csákónak. Hasonlósága ellenére ugyanakkor az elnevezés téves, nem az ősi kun fejfedő utódjáról van szó. A XIX. század harmincas éveiben bevezetett tábori sapka az őse, ami a század második felében vált az osztrák-magyar haderő hiva­tásos állományának utcai viseletévé. Minden hadseregben ál­talános gyakorlat a látványos, de nem mindig kényelmes szol­gálati viselet helyettesítése a hétköznapi használatban valami kényelmesebb öltözködési darabbal. így kezdte karrierjét való­jában a csákó is vagy a ma világszerte kedvelt tányérsapka. Az osztrák haderőben az 1830-as években egy rendfokozati jel­HH 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom