Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TISICUM XX. -TÖRTÉNELEM 8. A faluvégi cigányság és a szegényebb rétegek gyűjtőhelye az úgynevezett „Gödrök" városrész. A félig földbe vájt putrik a mai utcaszinthez képest méterekkel mélyebben helyezkednek el. A szegénynegyed orientációs mintáit a parasztházról vette, mind alaprajzban, mind kialakításban. A XX. században deszkaoromzattal csinosodik a homlokzat és szerény gang is kerül a ház elé volt a lakás döngölt föld padozata. Az udvarra néző rövidebbik oldalon lévő egyetlen kisméretű ablak alig adott fényt, a konyhából szabadkéményen át távozott a füst, a hosszabbik oldal veranda nélkül tekintett az udvarra. Méretei alig haladták meg a szőlőhegyi parasztházak léptékét. A száznyolcvan centiméter belmagasságú helyiségek közül a szoba négyszer négy méteres, a konyha ennél is kisebb, míg a kamra alig haladta meg az egy négyzetmétert. Az imént vázolt portához hasonló egyszerű parasztházak találhatók a történeti magterület más pontjain is, elsősorban a Sarló és a Balogh utcákban. A kétbeltelkes rend volt lakóházainak helyén létrejövő övezet a XIX. század elejétől a szegényparaszti rétegek lakhelyévé vált. Mindeközben a módosabb gazdák a sugárutak kivezető szakaszai mentén található egykori ólaskertek nagyobb telkeit szállták meg. A folyamat eredményeként a XIX. század közepére alaposan átrendeződtek a térbeli hierarchiaviszonyok. A református templom körüli lakóövezet presztízse visszaesett, helyette a már korábban is kiemelten fontos Fő utca, és újabb tendenciaként a kivezető sugárutak váltak a tehetősebb rétegek gyűjtőhelyeivé. A Fő utca jellege is megváltozott. (9. ábra) A reformátusok temploma mellett a katolikus és az izraelita hívek is itt építkeznek, és több világi középület is hozzájárult ahhoz, hogy többközpontú centrumtengely alakuljon ki. A református templomtól keletre eső - a mai Béke tér utáni magterület - városszéli helyzetbe került, mivel a városrendezési tevékenység, a piacok és a vásárhelyek a három templom megszabta, északnyugatra tekintő területre koncentrálódtak. Szabályozások A kétbeltelkes településrend felbomlását nagyban gyorsította, hogy a nagyobb utcák telekviszonyait az utcás településekre jellemző módon szabályozták. Mindeközben a fejlődés fő sodrából kimaradó kisebb közökben és zugokban hosszú távon konzerválódtak a korábbról örökölt szabálytalan telekformák. A kétbeltelkes rend volt magterületi lakóövezetének megkerülésével zajló szabályozásra jellemző, hogy a Fő utcai piacok kialakítása mellett figyelmét elsősorban a városszélekre összpontosította. A felvilágosodás eszmerendszeréhez köthető intézkedések mindenekelőtt a temetők használatát érintették. A templom körüli temetkezésnek a középkorig visszavezethető szokása legkésőbb az 1700-as évek elején megszűnt. A mai Igari út lakott területen kívüli szakasza mellett született meg az új nyughely, majd 1815-ben nyílt meg az Örvényi úti, második » 60 «