Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Néprajz - Revák-Jaczkó Fruzsina: Húsvéti ételek készítése egy görög katolikus családban

REVÁK-JACZKÓ FRUZSINA: HÚSVÉTI ÉTELEK KÉSZÍTÉSE EGY GÖRÖG KATOLIKUS CSALÁDBAN eseményre, hogy Jézusnak szenvedése idején keserű fájdalmakat kellett elszenvednie.

7 A pászkás kosárba ezeken az ételeken kívül kerül még sütemény, csokitojás valamint bor is. A család Tokaji aszút szokott a templomba vinni. A bor, mint ahogyan a liturgiában is, Jézus vérét jelképezi, mely az emberekért folyt szenvedése során. A húsvéti ünnepi liturgiára tehát ezeket az ételeket viszi a család egy nagy kosárban. Persze a kosárban nem férne el az összes étel, ezért csak egy-egy darabot tesznek bele. Húsvét vasárnapján a hívek kosarakkal érkeznek, melyeket a templomon belül körben helyeznek el a szentély lépcsőjéhez. A kosarakat hímzett terítőkkel, szalvétákkal takarják le, melyeket csak ezen a napon használnak. A minták mind az ünnepre, a feltámadásra utalnak. Korábbi gyűjtések írnak arról, hogy sokszor a pászka olyan nagy volt, hogy abroszba kötötték, és a hátukon vitték el a templomba.

8 A liturgia végén kerül sor az eledelek megáldására. A szertartás után mindenki hazamegy. Általában, mint ez a szolnoki család is, aznap ebédre csak a kosárból eszik. Egy szentelt tojást annyi részre osztanak, mint amennyi a család létszáma, és mindenki kap egy darabot, hogy a család összetartson. A megszentelt eledelekkel szentelményhez méltóan bánnak, így minden morzsájára vigyáznak. A szentelt ételek és más szentelmények is egyaránt magát az ünnepet teszik kézzel foghatóvá.

9 7 TELENKÓNÉ SZABÓ Irén 2010. 3. 8 MAGYARI Márta 1992.148. 9 BARTHA Elek 1990. 438-439. Irodalom BARTHA Elek 1982 Adalékok a görögkatolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére (szerk.: BALASSA Iván— UJVÁRY Zoltán) Debrecen. 801-810. 1990 A görög katolikus magyarság vallási néprajza. Húsvéti pászkaszentelés. In: Magyar néprajz VII. (szerk.: DÖMÖTÖR Tekla-HOPPÁL Mihály) Budapest. 438-439. 1999 Húsvéti pászkaszentelés a görög katolikusok körében. In: Vallási néprajz 10. Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Budapest. 81-97. DICSÉRJÉTEK... 1994 Dicsérjétek az Urat! Görögszertartású katolikus énekeskönyv. Nyíregyháza. IVANCSÓ István 1997 Görög katolikus szertartástan. Nyíregyháza. MAGYARI Márta 1992 Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében. In: Néprajzi tanulmányok prof. Ujváry Zoltán tiszteletére. Debrecen. 141-159. TELENKÓNÉ SZABÓ Irén 2010 A szép asztal. In: Görögkatolikus Szemle, XXI/4. (2010. április) 3. ÚJSZÖVETSÉG... é. n. Újszövetségi Szentírás. Pannonhalma. Fruzsina Revák-Jaczkó Making Easter foods in a Greek Catholic family The Greek Catholic traditions are tried to be kept in Szolnok too, where the faithful live in diaspora. At Easter time they cook and bake for days to make the foods for the greatest feast of the Catholic Church what are eaten only that time. Each dish carries a symbol and relates to Christ, his sufferings and the events around his death. The azyme goes to the azyme basket - the top of it decorated with cross, wreath and roses - but ham, sausage, meat ball, yellow curd cheese, boiled red eggs, horse-radish, cakes, chocolate eggs, wine can also be found in the basket. These foods only appear together at Easter indicating the greatness of the feast, the preparation of these foods needs particular attention and prayer, so every member of the family tries to take part in the work. These foods and their meaning have been kept by the Greek Catholics for decades. Those faithful who rarely attend church try to attend the Easter liturgy so that they carry the azyme basket and the foods to be consecrated in it. After the blessing and consecration these are sacremantals so they are worthily treated. The foods are eaten until it run out, nothing is thrown in the trash, even the crumbs are kept, and give it to the birds. » 51 «