Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Néprajz - Revák-Jaczkó Fruzsina: Húsvéti ételek készítése egy görög katolikus családban

Revák-Jaczkó Fruzsina Húsvéti ételek készítése egy görög katolikus családban A magyar görög katolikus hívek húsvétkor kosarakkal mennek a templomokba, hogy az ünnepre előre elkészített húsvéti eledeleket a pap megáldja. Gyűjtésem során egy szolnoki család készülődéseivel ismerkedtem meg 2010-ben. Országszerte a pászkás kosarakba hasonló ételek kerülnek, így jellemző a pászka vagy a húsvéti kalács, a húsvéti sonka vagy a bárány, a kolbász és egyéb húsok, a sárgatúró vagy szirok, a főtt tojások és a bor. Ezek az ételek szimbolikusak; így együtt csak húsvétkor jelennek meg a magyar görög katolikusoknál. Hogyan is néznek ki ezek az ételek, mit is jelentenek? A család már nagypénteken elkezdi a főzést, ellentétben a korábbi szokásokkal, amikor ezen a napon nem dolgoztak, nem sütöttek

1. Az ételek elkészítése a nők feladata, a háziaszszonyé és a lányaié. Azonban a családfő is segít, ha szükséges. Nagypénteken szokás ebben a családban a pászka sütése. Pászkának nevezik a húsvéti kalácsot, valamint a húsvéti ételek összességét is, így az egészet a pászkás kosárban viszik a templomokba.

2 Maga a pászka szó átvonulást, átkelést jelent. Az Ószövetségben az Egyiptomból való menekülésre emlékeznek ezen az ünnepen a zsidók. Az Újszövetségben a pászka maga Krisztus, aki megszabadítja az embereket a bűntől

3. „Mint az egyéves bárány, a mi áldott koronánk, Úr Jézus, ki mindnyájunkért önként feláldozta magát, az engesztelő Pászka, és ki a sírból újra fölragyogott, mint az igazságnak tündöklő napja." (Feltámadási szertartás, IV. óda.) „Járuljunk égő lámpákkal, a sírból kiszálló Krisztushoz, mint menyegzői vőlegényhez és az Isten üdvhozó Pászkáját a mennybéli dicsőítő karokkal ünnepeljük. " (Feltámadási szertartás, V. ódaf A család 2 nagyobb pászkát sütött és egy kicsit. Ehhez 1,5 kg liszt, 1 margarin, 3 tojás, másfél élesztő, ízlés szerint cukor, vaníliás cukor, citromhéj szükséges. Az élesztőt tejben kell felfuttatni, majd az összes hozzávalót összekeverni. A háziaszszony szerint fontos, hogy a tészta könnyű legyen. Amikor jól összedolgozta, annyira, hogy már hólyagos a tészta, akkor 1 óráig keleszti. A gyúrás és az egész sütés közben a háziasszony imádkozik. A pászka a liturgikus szövegek alapján maga Krisztus, testének szimbóluma, így az áldozati kenyérrel azonosul.

5 Mivel 1 MAGYARI Márta 1992.144. 2 TELENKÓNÉ SZABÓ Irén 2010. 3. 3 IVANCSÓ István 1997. 206. 4 DICSÉRJÉTEK... 1994. 373-374. 5 BARTHA Elek 1982. 804. pedig ilyen közelségben van a háziasszony Krisztussal, így a pászka készítéséhez szorosan kapcsolódik az imádság. Nincs konkrétan meghatározva, melyik imát kell mondani, a lényeg maga a cselekedet. Amikor a tészta megkelt, a háziasszony kiborítja a gyúródeszkára, és kerekre formázza. Annyi részre szaggatja, amenynyit sütni akar, de egy kicsit a díszítéshez is hagy. Kivajazott, kilisztezett edénybe teszi; ezek általában magas fazekak, hiszen a sütőben megnő a tészta. Ha a gömb alakú tészta már az edényben van, akkor még azt fel kell díszíteni. Itt jelenik meg igazán a Krisztussal való azonosítás. Először egy egyenlő szárú kereszt kerül a tészta tetejére, ami egyértelműen Krisztus keresztfáját jelenti. Ezek után egy-egy hosszúra sodort tésztadarabot összecsavar a készítő, és körben elhelyezi a tészta szélén. Ez Krisztus töviskoszorúja, amit a fején viselt. Végül 5 kis rózsa kerül a kereszt szárainak végére, valamint a közepére, amik Jézus szent sebei. Amikor így elkészült, megkeni tojással, hogy fényes legyen. Előmelegített sütőben, 180 °C-on 1 óráig kell sütni. Másnap, nagyszombaton készül el az ételek nagyobb része, azért, hogy minél frissebb legyen. Ezen a napon fő és sül 49«