Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Néprajz - Bartha Júlia: Jász-Nagykun-Szolnok megye tárgyalkotó népművészete a múltban és a jelenben
TISICUM XX. -NÉPRAJZ Kunmadarasi cifraszűr (Damjanich János Múzeum gyűjteménye) nevét őrizte meg a népi emlékezet. Ezekben a városokban sajátos díszítőstílus alakult ki. Hozzá kell tennem, hogy a nagykun városok zöme - rendezett tanácsú város lévén - nem engedett letelepedni csak annyi kézművest, amennyi feltétlenül ellátta a várost. Ez a körülmény a népművészetnek nem kedvezett különösebben. Néhány különösen míves munkát készítő mester nevét megőrizte az emlékezet, ők ma bizonyára kiérdemelnék a népművészet mestere címet. A karcagi Györffy Ferenc szűrszabót kell kiemelnünk, aki a XIX. század derekán élt, a szűrhímzést (virágozást) Debrecenben tanulta, majd hazatérve szülővárosába 25 éven át céhes mesterként dolgozott. A nagykunsági szűr ornamentikáját ő tette olyanná, amilyen lett. 9 A Jászság több településén alakult ki rangos szűcs, szűrszabó, csizmadia és szabó mesterség. Jászárokszállás, Jászberény, Jászapáti, Jászjákóhalma központtal, az apáti takácsok, a ládányi épületasztalosok több falut láttak el, mondhatni egész kistájnak dolgoztak. Szolnokon a kisiparnak szinte valameny9 GYÖRFFY István 1930. 79.; GULYÁS Éva 1987.126-129. 10 BARTHA Júlia 2002.150-153. nyi ága virágzott, de igen jellegzetes volt a szabóság, a lakatosmesterség. Kunszentmárton és Kisújszállás a szűcsipart emelte igen magas rangra, bár teljesen eltérő ornamentikát tudtak magukénak. 1 0 A tárgyalkotó népművészet szép tárgyai a borotvatokok, mángorlók, mosósulykok, amik már csak azért remekelt tárgyak voltak, mert szerelmi ajándékként készültek. A szarumunkák inkább használati tárgyakként köthetők a pásztorművészethez. Jász-Nagykun-Szolnok megye minden részén általánosan elterjedt háziipar a vessző- és gyékényfonás, mégis a Tisza mentét jellemezhetjük vele leginkább. Ezeknek a munkáknak a specialistái megvannak, jóllehet szinte mindenki tudott üveget befonni. Tiszafüred környékén a gömbölyű fenekű kosarakat, a Jászságban a hátikast kedvelték. A Tiszazugban ma is megtalálhatók a vessző- és gyékénymunkák. Azonban az ipari termékek térhódítása miatt a szalmából készült tárolóedények a két világháború közötti időszakban szinte teljesen elfelejtődtek. Kisújszállási férfibunda (Damjanich János Múzeum gyűjteménye) » 42 «
