Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Közművelődés, múzeumpedagógia - Harangozóné Tóth Éva - Pusztai Gabriella: A közművelődés és a múzeumpedagógia lehetőségei egy vidéki kismúzeumban
TISICUM XX. - KÖZMŰVELŐDÉS, MÚZEUMPEDAGÓGIA Deresre húzva vonzó programok lebonyolítására nem alkalmas. A használható közösségi tér kialakítása jelentette tehát számunkra az első feladatot terveink megvalósítása felé. Az épületen belül a kör alakú börtönkápolna bizonyult egyedül alkalmasnak arra, hogy 30-40 embert egyszerre befogadjon. A tiszazugi hagyományos kézművességet bemutató állandó kiállításunkra épülő foglalkozásainkhoz, bemutatóinkhoz elengedhetetlenül szükségünk volt még ennél is nagyobb területre, melyet az udvarban felépített fedett foglalkoztató térrel pótoltunk. Az emberi tényező A személyi feltételek, a szakképzett múzeumpedagógus biztosítását ítéltük a második kikerülhetetlen lépésnek céljaink elérése felé. Kolléganőnk az elmúlt évben fejezte be andragógia szakon tanulmányait. Közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységünket azonban ma is behatárolja, hogy csupán egy személy végzi ezeket a feladatokat a két muzeológus segítségével. A hiányt külső segítők bevonásával, elsősorban a múzeumban működő két egyesület és a gyűjtőklub támogatásával enyhítjük. Közművelődési és múzeumpedagógiai elképzelések Fontosnak tartottuk a részletes, középtávú közművelődési és múzeumpedagógiai terv kidolgozását. Ennek előkészítéseként tisztáztuk, hogy mekkora az a földrajzi terület, ahonnan folyamatosan várhatunk látogatókat, s ez tovább bővíthető-e; felmértük a kistérségben, a Tiszazugban meglévő kulturális és oktatási intézményeket. Megfogalmaztuk tevékenységünk fő célcsoportjait, az általunk végezni kívánt programtípusokat, azok megvalósítási módszereit, megkerestük a lehetséges együttműködő intézményeket, civil szervezeteket. A múzeum közművelődési, múzeumpedagógiai koncepcióját alapvetően az intézmény tudományos kutatási tevékenysége határozza meg. Az 1970-es évek jelentős tiszazugi gyűjtései nyomán 2007ben újabb négyéves kutatási projekt indult a térségben, melynek szervezésében és magában a kutatásban is jelentős szerep hárul ránk. A szervezett kutatások során, s múzeumunk 1990es évektől napjainkig folyó ipartörténeti gyűjtései, feldolgozásai következtében kialakult gyűjteményre építettük fel állandó kiállításunkat, s időszaki kiállításaink jelentős részét. Szándékunk az volt, hogy gazdag ipartörténeti múltunk bemutatásával felkeltsük az érdeklődést az itt élőkben saját családi hagyományaik, a település kulturális értékei iránt. Szinte nem létezik olyan kunszentmártoni család, ahol a felmenők között nem találunk iparost. A közvetlen rokonság vizsgálata által személyes hangvételt, érzelmi töltést kap a város történetének, magának a történelemnek a vizsgálata. A településhez tartozás tudatának, az identitástudatnak erősítésére jól bevált módszernek tartjuk tehát a kézműves ipartörténet, a technikák megismertetését kiállításainkon, egyéb programjainkon. II. Kapcsolódás az országos rendezvényekhez A látogatók igényei ösztönözték elsősorban egyre nagyobb aktivitásunkat az országos múzeumi rendezvényeken. 2006ban nagy sikert értünk el, és jelentős figyelmet kaptunk a kunszentmártoniaktól a Kulturális Örökség Napján. A helyi középiskola példánkat követve maga is szervez ma már hasonló programokat. A Múzeumok Éjszakája a börtönrácsoktól árnyékolt, kísérteties folyosókon, a sötétzárkában kihagyhatatlan élmény a helybeliek számára. A múzeum udvara a tűzgyújtást és az ehhez kapcsolódó hagyományok felelevenítését is lehetővé teszi. A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz 2009-ben csatlakoztunk először a Pincétől a padlásig című tematikához kapcsolódva. A programokat hétköznap diákoknak A tárgy útja a raktárig, hétvégenként családoknak, felnőtteknek A tárgy útja a kiállításig címmel állítottuk össze. Szempont volt az újszerűség, az érdekesség, a látogatók aktivitására építés. A tárgy útja a raktárig. Múzeumok Őszi Fesztiválja, 2009 Elsősorban a diákok kíváncsiságára számítottunk, amikor a tárgy útját követtük végig a raktárig, vagyis: hogyan és honnan kerülnek be a tárgyak a múzeumba, majd milyen munkafolya» 336 «