Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Művészettörténet - Egri Mária: Szabó Ágnes festő- és grafikusművész jubileumi kiállítása elé
EGRI MÁRIA: SZABÓ ÁGNES FESTŐ- ÉS GRAFIKUSMŰVÉSZ JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSA ELÉ legközelebbi barátait. Egyik legkorábbi, lányáról készült míves, reneszánsz szépségű tollrajza igazolja képességeit. Átírtabb a kompozíciójában is, túlzott formáiban is expresszív Delelőn, s a szinte légiesen átszellemült Koncentráció, w Felismerhető vonásai mellett mindegyik portré utal valamelyest a modell személyiségére, egyéniségére is. Ebbe a sorba simul a gyász is. Elhunyt szülei ugyanúgy késztették többszöri megfogalmazásra, mint elvesztett barátnőjének lénye. Apja halálával kapcsolatos érzéseit elsőként 1981-ben, tollal írta körül, édesanyjáról 1995-ben pasztellel fogalmazott. Majd a kétezres évek elején akryllal állított mindkettőjüknek emléket Gyász című festményével. 1' Mindhárom képnél azonosak a koponya helyén tátongó mélyfekete semmiben eltűnő, töredezett arcvonások, a testet takaró, tájra-életútra utaló absztrakt vonalháló. A képek drámaisága a különböző technikák sajátossága révén erősebb, illetve a pasztell színeivel, mint az idő múlásával lecsendesül. Hosszú ideig érlelődött, több fázisban készült, több portré előzte meg Margó portréját. A fiatal évek együtt töltött sora, a hasonló tanulmányok, érdeklődés, a közös pedagógus sors, művészpályájuk alakulása szoros kapcsot jelentett kettejük között. Betegsége, méltatlan és hosszantartó távozása nehezítették portréjának megfestését. A józan elme képtelen felfogni a szeretett lény távozását, az elvesztett barát hiánya Szabó Ágnest mantraszerű újrafogalmazásokra kényszeríti. Több, naturális arckép, emlékidéző részletkép előzte meg a végül a Magyar Festők Társaságának „A mai nap" kiállítására beküldött művet. 1 2 Az ambivalens emlékek okozta többféle közelítés végül többrétegű technikai megoldást követelt. Egy régi levél eleven sorai jelzik a múltat, teszik jelenlévővé a gyász sötét rétegeivel takart arc töredékeit. A rozsdás barnák úgy marják az ismert vonásokat, mint ahogy nehéz és korai halálának tompuló emlékét újra és újra felhorzsolja hiánya. Nem tartozik a portrék közé, de saját vonásaiból, régvolt tekintetek sorából, félig felejtett arcrészletek emlékdarabkáiból épül a Szemek szuggesztív kompozíciója. A formák egymásba olvadásának, egymásból alakulásának mozgása - jelen és múlt asszociatív jelenlétét sugallja. Már első bemutatott munkáinál is meglep az a kompozíciós sűrítő képessége, amellyel egymáshoz szerkesztett tárgyi, illetve természeti részletekkel, vagy csupán tollának mozgásával a legkülönfélébb képeket képes megidézni bennünk. Vegyük például a Napsugaras ház című tollrajzát. Ahol a középpontba helyezett sugárdíszes deszka oromzat, fakorlát, tető, pad, farönk, illetve egy szépen faragott kis téka együttesen utalnak parasztházra, padlásra, udvarra, gyerekkora, nagyszülőkre. Évekkel Szabó Ágnes munkáinak egyik alapvonása lesz a kompozíció színeihez, motívumaihoz kapcsolódó, hatásukra bennünk megjelenő kép- vagy hangasszociáció. 10 XX. Országos Akvarell Biennále - Templom Galéria, Eger. 2006. augusztus 5. - szeptember 24. 11 Magyar Festők Társasága „Fény és árnyék" - Cifra Palota, Kecskemét. 2001. augusztus3. - szeptember 9. 12 Magyar Festők Társasága „A mai nap" - Csepel Galéria, Művészetek Háza. 2009. szeptember 3. - október 16. Szabó Ágnes: Margó 2009. vegyes technika 100x90 cm Katalógus 20. Ezt a képességét értékelték, amikor a Magyar Festők 2006ban, Bartók Béla emlékére megrendezett Kép és Hang kiállításán neki ítélték a Magyar Festészeti Alapítvány díját. 1 3 A vizuális képzettársítás eszközeit használja, kottával megerősített Az utolsó ajtó 1 4 című, díjazott képe, a Babits emlékére rendezett tárlat kézirattal alátámasztott Jónás 1 5 munkája, vagy a Farkas István tiszteletének jegyében rendezett szimpozionra készült, a festőművész színvilágát felidéző Emlék 6 olajképe. Az utóbbi években akvarelljeinek asszociációs köre is bővült, korábbi szubjektív érzelmi vonatkozásai társadalmi-történelmi irányba fordultak. A széteső, elbomló, részeire hulló bogár, lepke, növény szerelmek, barátságok, közösségek pusztulására is utal. Ez irányba terelnek a Rákos, a Parton, 1 7 a Folyamat I. és II. lapjai. A bolgár tengerparton napokig figyelt különböző fajtájú és méretű rákok formája, színe, mozgása egy életre megbűvölte. Három munkája között egy „rákos" akvarelljével nyert díjat az 1982-es és 1994-es Egri Akvarell Biennálén. Utóbbin az Ollók, később Jel címmel kiállított és a Parton kompozícióját is ez az állat inspirálta. Hol egy-egy formarészletével, színével, hol a parton heverő, szétbomlott páncél nyomaival köszön vissza képein. Az is elvezet Szabó Ágnes képalakításának metodikájához, ha csupán ezeknek az állatoknak a konkrét megjelenését, majd a következő évek során fokozatos jelekké, majd ornamenssé alakulását figyeljük. De talán még jobban követhetjük a látvány metamorfózisát 2010-es Létra című festményén. Görögországi útja során találkozott a világ egyik fantasztikus természeti és emberi csodájával, a Meteorákkal. A megközelíthetetlen csúcsokra épített kolostorok ellátását szolgáló létrák inspirálták a festményt. A csupasz sziklák, az ott élő szerzetesek, a szinte semmiből semmibe vezető létrák, s a látvány sugallta mérhetetlen emberi akarat. Az ég felé törekvés, a hit, a vallás. Mindezek nyomán a konkrét látvány mellett a művész képén megjelenik az emberi arc, szemek, a korpusz, s a létra, amely egyben Weöres Sándor emblematikus sorait is felidézi. „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben." Ám a „torzítatlan" forma csak bennünk létezik. Kinek-kinek a maga „torzítatlan", sokszínű létezése. S ha közelítünk egyáltalán, akkor csak ezzel a benső világgal közelíthetünk Szabó Ágnes képeihez is. Amelyek igen tág lehetőséget adnak arra, hogy a kép sugallta asszociációk nyomán mindannyian saját reakcióinkra találjunk. Ezt a szálat követve elemezhető még, hogyan jut el a művész - műterme ablakából a befagyott Zagyvát nézve - Moz13 Lásd 1. sz. jegyzet 14 Lásd 1. sz. jegyzet 15 V. Szekszárdi Festészeti Triennálé: Babits Mihály emlékezete (1883-1941). Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza, Szekszárd. 2008. szeptember 20. - november 2. 16 IV. Szekszárdi Festészeti Triennálé: Farkas István emlékezete (18871944). Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza, Szekszárd. 2005. szeptember 10. - október 8. 17 Magyar Festők Társasága „Máskor, máshol" - Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. 2000. március 17. - május 1. » 205 «
