Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Művészettörténet - Egri Mária: Szabó Ágnes festő- és grafikusművész jubileumi kiállítása elé

Egri Mária Szabó Ágnes festő- és grafikusművész jubileumi kiállítása elé Damjanich János Múzeum időszaki kiállító terme, 2010. november 19. - december 12. Szabó Ágnes Szegeden született, itt végezte általános és középiskoláit, majd ugyanitt szerzett diplomát a Tanárképző Főiskolán 1961-ben Fischer Ernő és Winkler László tanítványaként. Fiatal házasként férjét követte Szolnokra, ahol letelepedett, és végleges otthonra talált. A tanári pálya mellett érdeklődése egyre inkább a képzőművészet felé fordult. Érzékeny vonalvezetésű ceruza- és tollrajzaival hamarosan felhívta magára a figyelmet. Először a Szolnok megyei képzőművészek Téli Tárlatain, pedagógus alkotók megmérettetésein mutatkozott be, 1976-tól viszont már a Magyar Művészeti Alap tagjaként vett részt a kiállításokon. Hamarosan kipróbálta tehetségét a sokszorosított grafika terén is: rézkarcokkal, linóleummetszetekkel és kőnyomatokkal találkozunk korai munkái között. Ám egy idő után egyre jobban csábították a színek - festett olajjal, akryllal, de a vonalrajz iránti töretlen vonzalma miatt leginkább akvarellel készültek munkái. A szabad nyarakat kihasználva éveken át dolgozott a Makói Művésztelepen, itt ismerkedett meg a litográfia technikájával. A szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményének három lapja ezzel a technikával készült. A Holt-Körös partján 1981-ben szerveződött mezőtúri nyári alkotótelepnek alakulásától résztvevője. Számos rajza, akvarellje készült a lakótanya körüli dús vegetációról, köztük többet bemutatott az Egri Akvarell Biennálékon. Az 1998-ban festett Mezőtúr peúlq többek között a IX. Szolnoki Képzőművészeti Triennálén szerepelt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Vízfestők Társaságának. Háromszor díjazták alkotásait az egri akvarell szimpóziumokon, 1988-ban megkapta Szolnok megye Művészeti díját, 1996-ban a megyei Téli Tárlat díját. 2006-ban a Magyar Festők Társasága Kép és Hang kiállításán a Magyar Festészeti Alapítvány díjával értékelték munkáját.

1 Közel négy évtizedes pályája alatt számos kollektív tárlaton vett részt, többször rendezett gyűjteményes kiállítást munkáiból választott városában, Szolnokon. 1991-ben a Szolnoki Galériában, 2000-ben a Damjanich Múzeumban Pogány Gábor Benővel közös prezentációban mutatta be munkáit. De önálló anyaggal szerepelt a MOL Galériájában, a Verseghy Könyvtárban, a TiszaPArt Moziban, s legutóbb a Szolnoki Művésztelep KERT Galériájában. A 2010-ben megrendezett jubileumi tárlatai főként az utóbbi tizenöt év anyagára épülnek, a rajzok, a sokszorosított grafikák azonban a korábbi évekre is visszanyúlnak, jelezve jártasságát a rézkarc, a linóleum, illetve a litográfia terén. Akvarelljei a kilencvenes évek első felétől, olaj és vegyes 1 A Magyar Festők Társasága Kép és Hang kiállítása, Városi Galéria Mezőtúr. 2006. november 24. - december 24. Az utolsó ajtó 70x45 cm vegyes technika, vászon, farost technikájú festményei pedig az utóbbi évtizedből valók. A válogatás figyelembe vette a díjnyertes képeket, s a jelentősebb kiállításokon szereplő műveket is. Elsősorban az országos bemutatókra, s a Magyar Festők Társaságának tematikus kiállításain szereplő alkotásokra fókuszálva. Szabó Ágnes grafikusként kezdte a művészpályát. Szerette a tollat, a ceruzát, amellyel időnként finoman színezte is rajzait. Aztán a színek felé indulva pasztell-, akvarellkísérletek előzték meg az olajképeket. Mielőtt rátérnénk változó technikájának, stílusának, művészi ösztönzőinek ismertetésére, be szeretnénk mutatni azt a néhány, a hetvenes évek fordulóján készített meseillusztrációt, amely azt mutatja, milyen kiváló illusztrátor lehetett volna, ha kellő kapcsolatokkal bír ennek a zárt szakmai körnek a feltöréséhez. 1979-ben a Miskolci Városi Könyvtár, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, az IBBY Magyar Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága a Nemzetközi Gyermekév apropójából gyermekkönyv illusztrációs pályázatot hirdetett. A 72 pályázóból a zsűri bizottság 26 művész alkotását fogadta el, amely a Képzőművészeti Világhét alatt a Miskolci Városi Könyvtár József Attila Könyvtárának kiállítótermében került bemutatásra.

2 A felhívásra Szabó Ágnes Lakatos Menyhért Az öreg fazék titka

5 című meséjéhez készített három illusztrációt.

4 Az első tollrajzon megjelenik a parittyázó rossz gyerekek elől a kutyus után a kismacskát menekítő Szenecske, a másodikon a faluvégi kulipintyó a madzagfonó, jóságos nagymamával, a hátához bújó, alvó unokával, s az udvaron a generációk óta őrzött csodafazékkal. Végül a kutyust és cicust látjuk, amint a fazékból előkerült csodacsontocskát a szájukba kapva elővarázsolják az Öreg fazék jó szellemeit. Akik persze Szenecske minden kívánságát teljesítve mesébe illő boldogságot hoznak mindnyájuk számára. A művész egy év múlva Illyés Gyula Kiskondás? című meséjéhez készít két akvarellt.

6 Az I. illusztrációt 1986-ban három más akvarelljével együtt az Új Tükör közölte P. Szabó Ernő írásának mellékleteként.

7 A vándorútján jócskán megéhezett kiskondás és a sánta farkas találkozását mutatja az első illusztráció. A disznópásztor fiú már látja tányérján a ravaszdit, aki éppen fiának viszi a megkö2 „A gyermekkönyv nemzetközi nyelve a grafika" című illusztrációs pályázat anyagának kiállítása a Miskolci Városi Könyvtár József Attila Könyvtárának kiállítótermében. Miskolc, Szentpéteri kapu 95. Nyitva: 1979. szept. 17.-okt. 2. 3 Lakatos Menyhért: Az öreg fazék titka. Móra Ferenc Könyvkiadó 1981. 4 Az öreg fazék titka I—

III. Színes toll, 20x16 cm Katalógus 85-87. 5 A Kiskondás. Illyés Gyula feldolgozása. Móra Könyvkiadó Budapest 1973. 6 A Kiskondás. I—II. 1980. Akvarell, papír, 24x16 cm 7 P. Szabó Ernő: Szabó Ágnes vízfestményei. Új Tükör 1986. március 9. 24. » 203 «