Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan ismertté tette IX. A szolnoki művészkolónia második világháborút követő első korszaka a műtermek fiatal képzőművészekkel történő betelepítéséig. Az 50 éves jubileum
SZABÓ ISTVÁN: AMI SZOLNOKOT ORSZÁGOSAN ISMERTTÉ TETTE IX. Benedek Jenő: Rákosi elvtárs Túrkevén, 1951 rendezett magyar képzőművészeti kiállításról az Isszkusztvo c. szovjet periodika ír. „...a magyar művészek számos festményen, szobron és rajzon mutatják meg... a szocializmust építő új Magyarországot, amelyen Benedek Jenő: A nép fiai című festményével szerepelt." 2 2 Tevékenységét nemcsak a külföldi sajtó, de a hazai tekintélyek is minősítik. Pogány Ö. Gábor például a II. Magyar Képzőművészeti kiállítás apropóján írja, hogy „... Benedek Jenő: A tanács első ülése című képe... igen tiszteletreméltó vállalkozás, az emberábrázolásban mindenki számára tanulságos haladást eredményezett. A szakértelmükre büszkék körében fagyos értetlenségre talált, ugyanazoknál, akik mondjuk Iván Szilárd Népnevelő a hídépítésnél című vázlatos, embernélküli foltfestményét meghitt rokonszenvvel fogadták. Igaz, a tetszés és nemtetszés reflexeit nehéz akár bölcselettel, akár fogalmakkal szabályozni, különösen az érzékekre és érzelmekre ható művek szemlélésekor. De a bírálathoz biztos segítséget nyújt a pártszerűség elve, s a belátás legalábbis egyensúlyt teremthet a valódi érdemek között..." 2 3 A művésztelep 1951-es évi körképét és egyúttal Benedek Jenő ez évi munkásságának bemutatását azzal az adatsorral zárjuk, amelyet az 1958-as Nemzeti Szalonbeli kiállítása katalógusának műtárgylistájából gyűjtöttünk ki. Amiből igazolást nyernek a katalógus előszóírójának helytálló megállapításai, miszerint „Benedek Jenő jelenlegi (1958) kiállítása a Nemzeti Szalonban azt tanúsítja, hogy jó úton halad, aki a szocialista építés korának piktúráját nemzeti jellegzetességeink megtartásával és továbbfejlesztésével műveli. Az a látomásos, izzó hangulatú festőiség, amit olyannyira szeretünk az alföldi mesterek művészetében, rendkívül alkalmas napjaink életérzésének tudatosítására, megörökítésére. Benedek Jenő festészetünk egyik izgalmas, érzelmes ágát képviseli napjainkban, azt a drámaian vizionárius festésmódot, melyet talán Mednyánszky László, Tornyai János, Rudnay Gyula, Farkas István nevével jellemezhet22 Szabad Művészet V/9.1951. szeptember, 426. 23 POGÁNY Ö. Gábor 1951. 538. nénk valamiképpen. A mai feladatok végrehajtására ez a névsor jó példát biztosít, csak kellő lelkiismeretesség, megingathatatlan meggyőződés kell hozzá." 2 4 Ennek a „látomásos, izzó hangulatú festőiségnek" 1951-ben is művelője. Ennek igazolására elég, ha csupán felsoroljuk ekkor készült, s a már említett mozgalmi kompozíciókon kívüli képeit, grafikáit. FESTMÉNYEK - 62. Festő és modell, 1951 olaj 70x100 cm Gálcsiky János tulajdona - 63. Női fej, 1951 olaj 40x50 cm - 64. Tehén, 1951 olaj 30x50 cm - 66. Anya, 1951 olaj 110x60 cm MNG tulajdona - 67. Arckép, 1951 olaj 70x90 cm Seper József tulajdona GRAFIKÁK - 124. Alakok, 1951 akvarell 30x40 cm - 125. Cipőtisztító, 1951 akvarell 30x40 cm - 126. Festői., 1951 akvarell 30x40 cm 24 BENEDEK Jenő Kossuth-díjas festőművész kiállítása. Nemzeti Szalon, 1958. november 29. - december 28. Katalógus előszó: Pogány Ö. Gábor. » 193 « Benedek Jenő: Tehén, 1951. olaj, 30x50 cm
