Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Berta Ferenc: Műkedvelő fotográfusok Szolnokon 1890-1990

TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM Reinheimer Gyula: Kávéházi életkép. (Magántulajdon) 1900 körül hogy családi használatban is voltak már fényképezőgépek. Közülük Reinheimer Gyula

7 volt az, aki sűrűbben kézbe vette a lemezes készüléket, de a család többi tagja is hozzájárult a családi fotóalbum gazdagításához. A visszaemlékezések, de főleg a fennmaradt szórványos feljegyzések tanúsága szerint a fiatal Reinheimer már a századforduló táján maga laborálta képeit.

8 Látható tehát, hogy míg a szakfényképészekre vonatkozó adatok csaknem teljes mértékben rendelkezésünkre állnak, addig a szolnoki műkedvelő fotográfusok múltja már kevésbé ismert, ám ezen utalások alapján bátran kimondhatjuk, hogy a kedvtelésből fotografálók a századfordulót megelőző években már bizonyosan működtek, s egyre többen lettek. Felvételeik főleg családi vagy jeles társadalmi eseményt örökítettek meg, netán a város életét, mindennapjait felbolydító eseményt rögzítettek. Míg a műtermi fényképészek zöme kontárokat, piaci ellenfeleket látott a műkedvelőkben, addig néhányan üzleti lehetőséget véltek felfedezni bennük. Ezért megtettek mindent, hogy műtermük köré gyűjtsék ezeket az embereket, és kiaknázzák a gyorsan fejlődő divat lehetőségeit. A XX. század elejére a fotótechnika és fotókémia rohamos fejlődése, a felvételi és kidolgozási eljárások, módszerek mind egyszerűbbé válása gyorsan kibontakoztatta a műkedvelők tevékenységét. Szolnokon is mind több helyen hozzájuthattak az áhított cikkekhez: a Kőhalmi drogéria (Kőhalmi Miklós), majd utóda, a Sas drogéria (Szabó Ferenc), később a Köves drogéria is tartott fotócikkeket, vegyszereket, majd a 20-as években az Aranykereszt drogéria (Fehér László) is. 1906-ban a következő hirdetés jelent meg az egyik helyi lapban: „Fényképészeti cikkek és eszközök nagy raktára. Az érdeklődő közönség szíves tudomására hozom, hogy üzletemet amatőr fényképészeti cikkek és felszerelések osztályával kibővítettem. [...] Utazó kamara [...], Kézi kamara 12 lemezre [...] Klapp zsebkamara [...] Róth Dezső, könyv- és papírkereskedőnek fényképészeti osztálya,"

9 Később bővült a 7 Reinheimer Gyula (Szolnok, 1860 - Szolnok, 1939.). Rékasi Ildikó szíves közlése. 8 Rékasi Ildikó szíves közlése. 9 Alföldi Híradó, 1906. március 19. Pilczer Sándor: A Hungária malom égése 1905. augusztus 20. Szolnoki Tükör, 1933. november Vigh Gyula: A jégzajlás által elpusztított tiszai fahíd 1909. március 15. Szolnoki Tükör, 1933. november szervezettséget 1906-ban már hiányolta a szolnoki Ehrlich János mérnök is, a Magyar Amatőrök Országos Szövetségének választmányi tagja. „...Hallottam egy pár hangot egy amatőr egyleti szervezésről. Ez igen helyes eszme és szívesen támogatom, de már nem tartom elégségesnek, mert csak helyi körű. Országos egység és érintkezés kell nekünk, [...] Alakítsuk meg a szolnoki amatőr egyletet, mint az országos szövetség szerves részét [...]- És mi lészen Ehrlich fotográfiai ars poétikája? - Amatőr lopj, de rajt' ne kapjanak. Tudniillik lopjál olyat, ami bőven van ott, ahol senkié, lopj szépséget a természettől, melynek szépségei örökkévalók, és így lopás útján nem csökkenthetők.'™ Természetesen nemcsak Szolnok amatőrjeiről van szó, hanem a környék településeinek fotografálóiról. Technikai felkészültségüket a következők is igazolják: „Ásatások a tószegi telepen. [...] Dr. Márton úr tehát az ásatást olyképpen intézi, hogy úgy függélyes, mint vízszintes irányban felmérhető átmetszeteket kapjon. Ezekről az átmetszetekről rajz-felvételeket is készít. 10 EHRLICH János 1906. 3-4. 'papa.o » 172 «