Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja
VADÁSZ ISTVÁN: KISS PÁL HONVÉDTÁBORNOK ÉLETÚTJA Bernáth Mária és Kiss Pál esketési anyakönyvi kivonata, 1854. február 18. jéig fogva tartották. Mivel Haynau a hadtestparancsnokokhoz hasonlóan a várparancsnokokat illetően is a legsúlyosabb büntetés kiszabását kívánta alkalmazni, így Kiss Pált a péterváradi rendkívüli haditörvényszék elé állították. A haditörvényszék 1849. december 15-én mondta ki a halálos ítéletet. Az ítélet azt tartalmazta, hogy Kiss Pál császári-királyi százados „őfelsége a császár október 3-án ismertetett manifesztumát figyelmen kívül hagyta ... sőt még a debreceni konvent által 1849. április 14-én kimondott trónfosztás és a köztársaság bevezetése után ahelyett, hogy visszatért volna kötelezettségére, a lázadó seregben maradt. Elfogadta előléptetését tábornokká és kinevezését erődparancsnokká, elfogadta és viselte a kitüntetéseket, s erődparancsnoki minőségében 1849. június 12-én a császári-királyi hadsereg támadásakor Újvidéket lövette és annak lerombolására parancsot adott. Hazaárulásban való részvétel bűntettéért... Kiss Pál császári-királyi századosi rangjától való megfosztásra, és összes, bárhol található vagyonának elkobzása mellett kötél általi halállal büntetendő." Időközben azonban Gyulay Ferenc osztrák hadügyminiszter közbenjárására, 1849. december 3-án Ferenc József császár Kiss Pált rendkívüli kegyelemben részesítette, mely ha késve is, de végül megérkezett a péterváradi hadbíróságra. így Kiss Pál büntetését 10 évi sáncmunkára módosították. 3 4 34 PAPP Izabella 1998. 86-93. Kiss Pál tábornok halálos ítéletének szövegét lásd: Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből. Szolnok. 2000.145. Nem ismert, hogyan telt el az ezt követő néhány év, anynyi azonban bizonyos, hogy a 45 éves Kiss Pál 1854 elején már szabad volt. A karcagi görög nem egyesült anyaszentegyház esketési dokumentuma szerint 1854. február 18-án vette feleségül a szintén görögkeleti vallású, tiszafüredi földbirtokos Keresztszeghy Bernáth Máriát, aki akkor 21 esztendős volt. Bernáth Mária minden bizonnyal Bernáth (korábban Keresztszeghy) Demeternek volt az egyik gyermeke. Apján kívül az 1830-as és az 1840-es években a családból Bernáth István, György és Konstantin is Füreden élt, s a család egy 1844-ben véget ért nemességvitató perben nyerte vissza korábbi címét. 3 5 A „marcona hadvezér, a rohamok mestere' m ezután a Bernáth család tiszafüredi és tiszaörsi birtokain gazdálkodott. Bernáth Demeter tiszafüredi háza egyébként ott volt, ahol ma a 35 A Keresztszeghy (alias Szabó) családról: J. SIEBMACHER's Wappenbuch 1893. Ebből derül ki, hogy a család Tiszafüredre letelepült első képviselője Keresztszeghy István volt, aki református vallásról tért át a görögkeleti hitre, és felvette a Bernáth Kristóf nevet. Tőle származott az a négy fiú, aki az 1830-as évektől Tiszafüreden élt. Bernáth Kristóf sírköve a tiszafüredi Örvényi úti temetőben ma is megtalálható - néhány méterre Kiss Pál tábornok és Bernáth István síremlékétől. Korábban - tévesen - Kiss Pál feleségét, Bernáth Máriát a bernáthfalvi Bernáth családhoz tartozónak véltük. 36 A Tisza-Füred és Vidéke elnevezésű társadalmi, irodalmi, közgazdasági s vegyes tartalmú hetilap 1888.13. számában Zalár József „Emlékezés Tisza-Füredre" című versében jellemezte ezen szavakkal Kiss Pál tábornokot. » 99 «
