Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Lukács László: Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek
Néprajz LUKÁCS LÁSZLÓ Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek A velencei szőlőhegyen már helyszíni kutatásaim kezdetén, az 1970-es évek első felében számos budapesti és székesfehérvári bebirtoklóval találkoztam. Közülük többel megismerkedtem, például a budapesti Tőkés Ottóval, Ben- ce-hegy egykori dézsmapincéjének új tulajdonosával. Tőkés Ottó a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkárság- vezetőjeként jól ismerte debreceni professzoromat, Gunda Bélát, aki az itteni présházak, pincék vizsgálatát diploma- munkám témájaként kijelölte. Mire diplomamunkám elkészült, de főként az 1970-es évek második és az 1980-as évek első felében az új, városi tulajdonosok révén látványos fejlődésen ment keresztül a Bence- hegy. A régi hajlékok helyére egyre több új, nyaraló, hétvégi ház funkcióját is betöltő épület került. Megtörtént a szőlőhegy villamosítása, a látványos közvilágítás megteremtése: a Pa- noráma-út fénycsőkígyója éjszaka a Velencei-tó déli partjáról is láthatóvá vált. Aszfaltozott utak, hatalmas gépkocsiparkolóhelyek épültek. Megvalósult a vezetékes vízellátás és a csatornázás. Mindez a régi és új szőlőtulajdonosok, a hegyiek összefogásával, áldozatkészségével, munkájával vált valósággá. Takács Imre Levél a szőlőhegyről című írásával már 1972-ben felhívta a figyelmet a hegyiek törekvéseire, tiszteletreméltó szándékaira: „A városiak ideszállingózá- sával nemcsak pénzben, de lokálpatrióta érzelmekben is ötszörösére emelkedett a hegy értéke, az újra gondjaikba vett haza ára. A helybeli húsz-negyven szőlősgazdához újak sorakoztak. Ha gondoskodásban versenyképtelenek is talán, de nyugtalan leleményeikkel és újító próbálkozásaikkal nem alábbvalók......Azon mégis el kellene már gondolkodnunk, hogy miképpen tarthatnánk együtt a hegy szellemét Az 1983-ban jól sikerült útavató hatására merült fel a hegyiekben az igény egy minden évben megrendezésre kerülő szőlőhegyi ünnep megteremtésére. 1984 tavaszán már ez ügyben tájékozódtak, érdeklődtek. Tiszteletbeli hegybírójuktól, dr. Révész Ferenctől, a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetének igazgatójától kezdeményezésükkel kapcsolatban a következő levelet kaptam: Budapest, 1984. március 15. Tisztelt Lukács Úr! Gurszkyné dr. Égető Melinda, az MTA Néprajzi Kutató Csoportja tudományos munkatársának taná1 TAkÁCS Imre 1989.49. csára kérésemmel Önhöz fordulok. A Velence Ben- ce-hegyi üdülőkörzetben a tulajdonosok nagy részben már helyreállították az ottani, kipusztult szőlőkultúrát. Ezt bizonyítja az 1786-ban épült, leégett Höhr-féle présház és pince helyreállítása, a régi Pince sor rendbehozatala valamint a Sárgaföldes út pincesorának folyamatban lévő helyreállítása is. Az üdülők kezdeményezésére a Sárgaföldes úton ez évben a szőlősgazdák egyik védőszentjének, Szt. Orbánnak a szobrát kívánjuk névünnepén felállítani. Ezzel összefüggésben, ha mód van rá, szeretnénk feleleveníteni az Orbán napi népszokásokat is. Gurszkynétől értékes forrásanyagot kaptunk Ambrózy Ágoston és Bálint Sándor műveiben. Ő tájékoztatott, hogy Lukács úr a Velencei tó térségében széleskörű kutatásokat folytatott e vidék régi szőlőművelésével kapcsolatban. Nagy segítséget nyújtana, amennyiben kutatásai erre választ adtak, ha az Orbán napi népszokásokra, játékokra, mondókákra vonatkozóan, és talán a Ben- ce-hegyi hagyományokat illetően is, számunkra tájékoztatást vagy írásos anyagokat tudna biztosítani. Segítéségét előre is köszönöm. Tisztelettel dr. Révész Ferenc VIB. Velence Bence-hegyi Tér. Bizottsága Révész Ferencnek elküldtem a Velencei-hegység présházairól, borpincéiről megjelent tanulmányomat és Szent Orbán tiszteletéről szóló cikkemet. Mivel utóbbi témában időközben számos új területet sikerült feltárni, ezért Szent Orbán tiszteletének Fejér megyei helyszíneiről, formáiról az alábbi, most csupán etyeki, kajászószentpéteri és móri-völgyi adatokkal kiegészített, „írásos anyagot” állítottam össze számára. Európában a legelterjedtebb termés-biztosító és -őrző védőszent a szőlővel kapcsolatban Orbán. Kultusza Magyar- országra valószínűleg német telepesek közvetítésével jutott el. Az Orbán-kultusz legavatottabb szakértője, Werner Lüh- mann szerint a német nyelvterületen a XIII. század közepe óta a szőlőművelők leginkább tisztelt patrónusa Szent Orbán.2 Az Anya-Szent-Egyháznak Ceremóniái és Szertartási- című, Egerben 1779-ben megjelent könyvben Orbán napjával kapcsolatban az új megtért ezt kérdezi a hittudóstól: „Szent 2 LÜHMANN, Werner 1968. 57. 503
