Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Havassy Péter: Várurak és várúrnők a középkori Gyulán
Történelem évben, Cserög mezőváros mellett része volt a lázadók feletti győzelem kivívásában, és ismételten több sebet kapott. 1390—1391-ben már önálló csapatot vezetve száll szembe a betörő törökökkel. Ettől kezdve életének döntő részét a török elleni harc határozza meg, s Ozorai Pipóval együtt az ország déli határainak védőjeként Hunyadi János elődjének tekinthető. 1395 nyarán otttaláljukZsigmond seregében, mely visszaülteti trónjára Mircea havasalföldi vajdát. A rákövetkező év Zsigmond talán legnagyobb, sajnos kudarccal végződő katonai vállalkozását hozza, a vesztes nikápolyi csatát, amelyben János bán igen tevékenyen vesz részt. Újabb nagy próbatételére hamarosan sor kerül, mert a Morvaországból hazatérő Zsigmond királyt a nádor vezetésével 1401. április 28-án az országnagyok elfogják, s átveszik a kormányzást, ám János bán ebben a helyzetben is megmarad uralkodója feltétlen hívének. Zsigmond király a siklósi vagy Garai-Cillei ligával szövetséget kötve - ehhez tartozik Maróti is - 1401 októberében kiszabadult, ismét elfoglalta a trónt, s ellenfeleit közkegyelemben részesítette. Hamarosan Kis Károly király fia, Nápolyi László próbálja megszerezni a magyar trónt. Komoly ellenállás botankozik ki Zsigmond ellen, ám 1404-ben Maróti és Perényi Péter felszámolják a felkelés utolsó gócait. Még ugyanebben az évben János bán hadat vezet Boszniába Ostoja István bosnyák király megsegítésére: elfoglalja Szreberniket, felmenti Ostoja székhelyét, Bobovácot, és mindkét várba magyar őrséget helyez. A hadjáratok egészen 1408-ig folytatódnak, ám december 12-én Zsigmond király és Borbála királyné a Bosznia, valamint a trónkövetelők fölötti győzelem alkalmából megalapítják a sárkány jelvényével felruházott lovagok társaságát (Sárkányrend), amely rajtuk kívül 22 tagot számlál, valamennyien a király leghívebb támogatói. A rendtagok felsorolása nyilván rangsor is, tehát az első helyen szereplő Lazarevics után, akit a magyar udvarban Szerbia urának tartottak, a Cilleiek - Zsigmond király apósa és sógora - következnek, majd az erdélyi A sárkányrend jelvénye vajdák, s rögtön ott áll János bán, mely igen megtisztelő „helyezés”. Nem elhanyagolható az sem, hogy már 1404- ben megkapta - unokatestvéreivel együtt - azt a kiváltságot, hogy nem kötelesek egyetlen egyházi vagy világi bíróságon sem megjelenni, csak a király előtt. 1409 elején Ozorai Pipó temesi ispánnal közös szerbiai hadjáratukon Prizrenig nyomulnak előre, a rákövetkező évben pedig a király utolsó boszniai hadjáratán behódoltatják a bosnyák előkelőket, akik hozzájárulnak Zsigmond Bosznia királyává való koronázásához. 1412-ben a lublói békekötés után, mikor II. Ulászló lengyel király Budára érkezik, János bán 1000 lovassal jelent meg a találkozón. Zsigmondnak 1412-1413. évi hadjáratai során nem sikerül megtörnie Velence ellenállását, de a Livenza és Isonzó közötti friauli hercegség magyar fennhatóság alá kerül, kormányzója 1414-ben Maróti János. Ennek kapcsán szólnunk kell a gyulai vár építésének esetleges itáliai párhuzamairól. Ugyanis János bán kormányzósága idején és csatározásai során ilyen tapasztalatokra szert tehetett, nem beszélve arról, hogy pl. Milánó urával, Filippo Maria Viscontival (1412-1447) olyan szoros kapcsolatban állt, hogy a herceg egy antik módra készített páncélt küldött ajándékba neki. Philippo Maria Visconti milánói herceg 1415-ben a konstanzi zsinaton tartózkodó Zsigmond királyt János bán fényes kísérettel látogatja meg, de júliusban már a törökök kiszorítása céljából Boszniába küldött magyar sereg
