Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Vadász István: Egyek belterületének fejlődése
Tisicum XVIII. ilyen lejáró volt a falu közepén, kelet felé haladó köz, a mai Baross utca, vagy ettől északra a mai Széchenyi utca. Nyugaton a Deák Ferenc utcának van két, ártérre vezető zuga. Az így elérhető ártér a belterület szélén minden bizonnyal igen erőteljes tereplépcsővel kezdődött, legmélyebb vonalán a belterület keleti, északi részét keretező, szélesebb medrű Bodajcs-érrel. Ez egy fokon át jutott el a Tisza medréhez, amely már akkor is részben lefűződött ág volt, hiszen „Flott Tiszaiként jelöli a térkép. A Bodajcs keleten egyébként ki- szélesedett és mocsárrá vált („Bodajcs Morast”). A belterületet nyugaton a Kóta-ér kísérte, amely a belterület északi végénél szintén fokkal volt a Holt-Tiszához kötve. Azaz mind a Bodajcs, mind pedig a Kóta egy-egy fokon át kapcsolódott az akkor már Hótt-Tiszának nevezett vízhez, mely minden bizonnyal csak néhány száz évvel korábban fűződhetett le végleg az élő, ám medrét gyakori árvizei miatt is többször változtató folyóról. A jobbágyösszeírás 1773-ban 159 úrbéres családot talált a faluban, akik között 113 telkes jobbágy, 33 házas és 13 házatlan zsellér volt. Számítások szerint családtagokkal együtt 836-837 fő lehetett az úrbéres népesség, a hozzájuk tartozó beltelkek nagysága a becslések szerint minimum 12-17 ha lehetett.11 Ám tudjuk, hogy ez a népes társadalmi csoport csak a település lakóinak egy részét adta, hisz a nem úrbéresek létszáma is tekintélyes. Ez látszik az 1785- ös népszámlálás adataiból: ekkor Egyeken 170 házban 1273 főnyi lakosságot találtak.11 12 A XIX. századi hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulás nyilvánvalóan a belterület alakulására is jelentékeny hatással volt. Elég csak arra utalni, hogy az 1820-as években Egyeken már 345 ház állott, a lakosság száma pedig elérte a 2570 főt.13 Az 1890-es években készült kataszteri térképek már jelzik, hogy a belterület telkei a buckavonulat adta terepet maximálisan kitöltik. A beltelkek egyre inkább aprózódnak, a kertövezetek részben beépülnek,14 a magaslatokon, illetve a nagyobb tömbök térségében zegzugos utcahálózat alakul ki. Mindezzel együtt a belterület tényleges mérete az 1780- as évekhez képest 100-120 esztendő alatt alig növekedett. Ugyanakkor a belterülettől délre, a temetőn túl az 1860- as években a FHomok-dűlőnek nevezett részen kialakult a szőlőskert. Ettől délre, tehát a történelmi faluközponttól 1,5-2 km távolságban épült meg 1890-91-ben a Debrecen- Füzesabony-Ohat-Pusztakócs-Polgár közötti helyiérdekű vasútvonal mentén Egyek vasútállomása, mely a belterület továbbfejlődésének távlatait a továbbiakban majd jelentősen befolyásolja. Az 1910-es években kiadott térkép utcahálózatát áttekintve megállapíthatjuk, hogy a falu alaprajzára továbbra is az észak-déli főirány a meghatározó15 (2. ábra). Már egyértelműen kirajzolódik a belterület fő tengelye, a mai Fő út—Tisza utca vonala, amely végighúzódik az egész településen, és a belterület északnyugati csücskénél lép ki a településről. Ezzel a vonallal párhuzamosan kialakult egy másik szerkezeti vonal is, a Somogyi Béla utca-Széchenyi utca vonala, amely délen, a templom körüli teresedés után a Hunyadi utcában folytatódik, és kiszélesedve tart a legelők felé. A Hunyadi utca, a Csokonai utca és a Dózsa György utca, valamint a falu nyugati részének gerincét képező Deák Ferenc utca futása sugárszerűnek mondható, mivel mindegyik egy teresedésből vagy körútszerű alakzatból indul a település pereme felé, megteremtve a belterület és a külterület szerves kapcsolatát. A korabeli belterületen még mindig jól látszanak a halmazfalura jellemző morfológiai jegyek. Ezek egyik megnyilvánulási formájaként a település több pontján alakult ki zegzugos úthálózat (pl. a mai Domb utca-Pacsirta utca- Arany János utca térsége), zsákutcás településrész (pl. a mai Széchenyi, a Baross, a Toldi Miklós és a Nefelejcs utca térsége). A halmazfalu településrészi megnyilvánulása a Hóstya nevű falurész is,16 * * amely elaprózott, egykori zsellér lakóira emlékeztető telkeivel, a legősibb településmagtól való különállásával is utal a belterületen belüli hajdani társadalmi tagolódásra. A belterület délnyugati részén, a mai Blaha Lujza-Dankó Pista—Magyari Imre utcák térségében szintén jól látható a Cigánytelep. Jellemző még, hogy a falu belterületének az egykori árterekre néző peremén már kialakultak a féloldalas utcák, délkeleten-keleten a Bodajcs sor (ma Eötvös utca), a nyugati peremen pedig a Kóta sor (ma Fasor utca). A belterület déli részén, a mai Bartók Béla utca déli oldalán már kialakult a kettéosztott temető, mely a méneskúti legelőre járt. Mellette haladt el a legelő felé vezető, 11 Az 1772/73-as úrbérrendezéskor a bevallások szerint 80,5 pozsonyi mérő, a tabellák szerint 55,5 pozsonyi mérő Egyeken a beltelkek nagysága. Lásd: TAKÁCS Péter 1991. 40. Egy pozsonyi mérő=600 négyszögöl, vagyis a jobbágyok kezén lévő beltelkek összterülete 33.300—48.300 négyszögöl, tehát 20,8-30,2 katasztrális hold. Azaz 1 hektár=2780 négyszögöllel számolva 12-17,4 ha-t kapunk. 12 DANYI Dezső-DÁVID Zoltán 1960. 13 NAGY, Ludovicus 1828. 14 A beltelkek aprózódására lásd: EgyekÁltalános Rendezési Terve, 1996. Műszaki leírás Egyek Általános Rendezési Terv felülvizsgálatának programjavaslatához - Egyek, Polgármesteri Hivatal Irattára. A kertség beépülésére lásd: Szincsák Ferenc adatközlése (Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum Adattára 15 Egyek Hajdú vármegyei nagyközség kataszteri térképének másolata az 1910. évi mérnöki nyilvántartás szerint. EgyekÁltalános Rendezési Terve melléklete. Egyek, Polgármesteri Hivatal. 16 A hóstya elnevezésről lásd: TÓTH Katalin-TERGE Lajos 1970. 39. Ez a falurész a Toldi Miklós utca, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi Ferenc utca térségét takarja. 160
