Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Gulyás Éva: Luca napja a Jászságban
Néprajz GULYÁS ÉVA Luca napja a Jászságban Luca napja (december13.) a naptári év egyik hiedelmekben, hiedelem tartalmú szokásokban leggazdagabb napja. A Luca név a latin lux ’fény, világosság’ jelentésű szóból származik. E nap fénnyel való összefüggését kutatóink azzal magyarázzák, hogy a Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az év legrövidebb napja volt, ezután már növekszik a fény, fokozatosan hosszabbodnak a nappalok, vagyis Luca meghozza a világosságot, napjától megfordul az éjszakák és nappalok (sötétség és világosság) hossza a nappalok javára.1 Valójában a régiségben a téli napforduló kezdete volt, ez az oka annak, hogy sok mágikus szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá, mellyel már a jövő évi bőséget, termékenységet akarták előidézni. Szent Luca, régiesen Szent Lucia ókeresztény vértanú (+310) Szicília szigetén Syracusában élt. Legendája szerint súlyos vérfolyásban szenvedő édesanyjával Cataniába zarándokolt Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulásért könyörögjön. Kérésük meghallgatásra talált, édesanyja csoda folytán rendbejött. Ennek hatására, valamint egy álomlátás sugallatára úgy döntött, hogy elfordul a földi javaktól, és Jézus Krisztusnak szenteli életét. Kikérte vagyonát, és szétosztogatta a szegények, koldusok között. Jegyesét elutasította, aki nehezen törődött bele, hogy elesett a nagy hozománytól, és feljelentette a helytartónál. Miután Lucia megtagadta a helytartó kérését, és nem áldozott a pogány bálványoknak, különböző kínzásoknak vetették alá. A többi, szüzességet fogadott női szenthez hasonlóan bordélyházba akarták hurcolni, hogy testét meggyalázzák, de teste annyira elnehezült, hogy ötven ökörrel sem tudták odavontatni. Szurokkal, forró olajjal locsolták, szemeit kiszúrták, fogait kiverték, végül, mikor ennek hatására sem omlott össze, karddal torkon döfték, de akkor sem halt meg addig, míg az utolsó kenetet föl nem vette.1 2 Szent Luciát vértanúsága eszközével, karddal a kezében vagy nyakából kiálló tőrrel ábrázolják, valamint a mártírok pálmájával. Kezében fényre utaló égő gyertyát vagy mécsest tart, valamint egy tálat, rajta egy szempárral. Egyes legendaváltozatok szerint Lucia saját kezével tépte ki a szemét, és küldte el jegyesének, hogy többé ne dicsérje szépségüket. Hite jutalmául azonban Szűz Mária még szebb szemekkel ajándékozta meg. Lábainál ökör látható, utalva a legendái részletre.3 1 BÁLINT Sándor 1977.1. 73.; DÖMÖTÖR Tekla 1981. 99-101. 2 VORAGINE, Jacobus é. n. 20-21.; BÁLINT Sándor 1977. I. 71-72.; Szent Lúcia: http://www.katolikus.hu/szentek/1213.html 3 SEIBERT, Jutta é. n. 210.; JANKOVICS Marcell 1988. 300-303. Santa Lucia-ábrázolás (Trento) Forrás: www.mattivifamily.com/religion/index.html Szent Lucia a vakok és a szembetegségben szenvedők pat- rónusa.4 Dante szemgyengesége miatt nagy tisztelettel övezte alakját, az Isteni Színjátékban megemlékezik róla.5 Oltalmáért folyamodtak még a bűnbánó utcanők, a földművesek, valamint azoknak a mesterségeknek a művelői, akik hegyes szerszámmal dolgoztak, így többek között a varrónők, a szabók, a párnakészítők, a nyergesek.6 4 Ld. DOBOS Zsuzsanna é. n. 5 BÁLINT Sándor 1977.1. 72.; Vö: DANTE: Pokol. II. 96. 6 Szent Lúcia: http://www.katolikus.hu/szentek/1213.html 477
