Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Hála József: A mester és két tanítványa. Adatok Hermann Ottó, Finta Sándor és Lambrecht Kálmán kapcsolatához
Tisicum XVIII. fogalmat is merőben torzító tükörben tálalja elébe a nyilván jóhiszemű szerző, aki azonban sokkal jobban tette volna, ha megmarad a szobrász vésőjénél és azzal szerez további megbecsülést hazájának.« Ezekben a sorokban expressis verbis megmondottam, hogy jóhiszeműséget tételezek fel Fintáról. Ez a jóhiszeműség azonban nem menti könyvének - ma is fenntartom - súlyos hibáit és tévedéseit. Bizonyos enyhítő körülménynek számított volna, ha Finta azt, amit válaszából a fentiekben idéztünk, könyvének előszavában megmondta volna. Ha megírta volna, hogy itt egy tízesztendős siheder emlékeit veti papírra. Ezt azonban elmulasztotta és így az olvasók ezrei igenis hamis képet kapnak hazánkról. Magyarországnak mai elesettségében húsba és vérbe vágó érdeke, hogy a külföld helyes, hamisítatlan és elsősorban ne torzképet kapjon a magyarságról. Már pedig Finta könyve helytelen, hamis és torz képet rajzol a magyar földről, lakóiról, a pusztáról, a pásztorokról. Finta Sándor egyetlen mentséget hozhat föl: azt, amit ő maga talán nem is érez, mi azonban idehaza, annál jobban érzünk, hogy t. i. Finta lelkét is áthatotta az amerikánizmus szelleme. Ennek a szellemnek megvannak a maga jó oldalai, de megvannak az árnyoldalai is. És ez az amerikanizmus magyarázza meg azt a sok, kizárólag amerikai magyar lapban megjelent elismerő kritikát is, amelyet Finta válaszához csatolt. Mert az amerikai kritikák íróit is az amerikanizmus szelleme fűti - talán csak tudat alatt - és így nem látja meg azt, amit mi európai szemmel kifogásolunk. [...] Én a magam részéről ismételten biztosítani szeretném Finta Sándort, hogy eszem ágában sem volt rosszhiszeműséggel vádolni. Csak azt ismétlem, amit kritikámban is megírtam: olyan fába vágta fejszéjét, amellyel nem tudott megbirkózni. Finta Sándor istenáldotta szobrásztehetség, - de nem író. Faragjon tehát szobrot, tanítson művészetet, vezessen szobrász-iskolát, de grafikus ábrázolással ne próbálkozzon és - elsősorban - ne nyúljon az írótolIhoz. Az a robusztus erő, amellyel a szobrászvésőt kezeli, irodalmi próbálkozásaiban csődöt mondott. Ha azonban továbbra is meghallgatja művészi géniuszának sugallatát, csak hálára kötelezi kicsiny nemzetét, amely mindenha kalapot emelt a szobrász Finta Sándor előtt."29 Lambrecht Kálmán (1889-1936), a világhírű paleontológus és jeles etnográfus Herman Ottó írásainak hatására kezdett el néprajzi gyűjtéssel foglalkozni. Személyesen 1907-ben ismerkedtek meg, majd az ifjú tudósjelölt 1909 és 1917 között a Herman Ottó által alapított és vezetett Magyar Ornithológiai Központban mestere mellett dolgozott.30 Az ő bíztatására végezte eredményes és ma is számon tartott malomkutatásait.31 29 Budapesti Hírlap 1933. 30 Életéről és munkásságáról, további bőséges irodalommal: HÁLA József 1992.; 2002.; 2003. Néprajzi műveinek jegyzéke: HÁLA József 1992. 200-202.; SRAGNER Márta 2001. 65-69. 31 Lásd például: LAMBRECHT Kálmán 1911.; 1915/a., 1997.; 2000. Malomkutatásairól részletesen: HÁLA József 2003. Lambrechtet „a szubjektív érzelmek tengernyi szála” fűzte Herman Ottóhoz,32 akiről egy helyen ezt írta: „Kis gimnazista korom óta mesteremül vallom Herman Ottót, akinél magya- rabb, egyetemesebb érdeklődésű és hatásában maradandóbb lángelmét nem ismerek.’’33 A hűséges tanítvány élete végéig ápolta példaképe emlékét,34 és az egyik róla szóló könyvén35 éppen akkor dolgozott,36 amikor Finta említett művét kézhez vette. Tehát a régi szép emlékek felelevenítése közben olvasta az egykori csikósbojtár visszaemlékezését, és a Herman Ottó iránti elfogultságát sem palástolva fogalmazta meg - mai szemmel nézve - talán túl szigorú kritikáját. Az utókor sokkal elnézőbb a Herdboy of Hungary helyenkénti túlzásaival szemben. Az utódok - több évtized múltán - érdeklődéssel és élvezettel olvassák a „remek kis munká”-t, „kedves olvasmány”-t37 és „szép önéletrajzi elbeszélését,38 amelyben „Mind az ecsegi pásztoréletet, - ezen belül Finta Sándor alakját, - mind a hagyományos életformát is kutató természettudós Herman Ottó portréját [...] rajzolta meg Finta Sándor, az Amerikába került szobrászművész."39 A mai olvasók örülnek annak, hogy a könyvet az 1940. évi kétnyelvű (angol-magyar) kiadás (Herdboy of Hungary-A kisbojtár40) alapján az 1989-ben Túrkevén megalakult Finta Baráti Társaság kezdeményezésére41 az R-Forma Kiadói Kft. a közelmúltban, 1990-ben42 újra megjelentette.43 32 LAMBRECHT Kálmán 1920. 3. 33 LAMBRECHT Kálmán é. n./ a. 5. 34 Lásd például: LAMBRECHT Kálmán 1915/b.; 1916.; 1920.; é. n./a.; é. n./b. Herman Ottóról szóló műveinek jegyzéke: HÁLA József 1992. 201-202.; SRAGNER Márta 2001. 75-77. 35 LAMBRECHT Kálmán é. n./a. 36 Az előszót 1933 nyarán írta alá (LAMBRECHT Kálmán, é. n./a. 6.). 37 BENKŐ Gyula 1955. 25. 38 BELLON Tibor 1996. 89. 39 BELLON Tibor 1996. 89. 40 FINTA Sándor 1940/a. 41 ÖRSI Julianna szíves közlése a 2008. december 10-én kelt levelében. 42 A kötet évszám nélkül jelent meg, az Országos Széchényi Könyvtár katalóguscéduláján 1990 van feltüntetve. 43 FINTA Sándor é. n. 596
