Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Néprajz - Hála József: A mester és két tanítványa. Adatok Hermann Ottó, Finta Sándor és Lambrecht Kálmán kapcsolatához

Tisicum XVIII. fogalmat is merőben torzító tükörben tálalja elébe a nyilván jóhiszemű szerző, aki azonban sokkal jobban tette volna, ha megmarad a szobrász vésőjénél és azzal szerez további megbecsülést hazájának.« Ezekben a sorokban expressis verbis megmondottam, hogy jóhiszeműséget tételezek fel Fintáról. Ez a jóhiszeműség azonban nem menti könyvének - ma is fenntartom - súlyos hibáit és tévedéseit. Bizonyos enyhítő körülménynek számított volna, ha Finta azt, amit válaszából a fentiekben idéztünk, könyvének elő­szavában megmondta volna. Ha megírta volna, hogy itt egy tízesztendős siheder emlékeit veti papírra. Ezt azonban el­mulasztotta és így az olvasók ezrei igenis hamis képet kap­nak hazánkról. Magyarországnak mai elesettségében húsba és vérbe vágó érdeke, hogy a külföld helyes, hamisítatlan és elsősorban ne torzképet kapjon a magyarságról. Már pedig Finta könyve helytelen, hamis és torz képet rajzol a magyar földről, lakóiról, a pusztáról, a pásztorokról. Finta Sándor egyetlen mentséget hozhat föl: azt, amit ő maga talán nem is érez, mi azonban idehaza, annál jobban érzünk, hogy t. i. Finta lelkét is áthatotta az amerikánizmus szelleme. Ennek a szellemnek megvannak a maga jó olda­lai, de megvannak az árnyoldalai is. És ez az amerikanizmus magyarázza meg azt a sok, kizárólag amerikai magyar lap­ban megjelent elismerő kritikát is, amelyet Finta válaszához csatolt. Mert az amerikai kritikák íróit is az amerikanizmus szelleme fűti - talán csak tudat alatt - és így nem látja meg azt, amit mi európai szemmel kifogásolunk. [...] Én a magam részéről ismételten biztosítani szeretném Finta Sándort, hogy eszem ágában sem volt rosszhiszeműséggel vádolni. Csak azt ismétlem, amit kritikámban is megírtam: olyan fába vág­ta fejszéjét, amellyel nem tudott megbirkózni. Finta Sándor istenáldotta szobrásztehetség, - de nem író. Faragjon tehát szobrot, tanítson művészetet, vezessen szobrász-iskolát, de grafikus ábrázolással ne próbálkozzon és - elsősorban - ne nyúljon az írótolIhoz. Az a robusztus erő, amellyel a szob­rászvésőt kezeli, irodalmi próbálkozásaiban csődöt mondott. Ha azonban továbbra is meghallgatja művészi géniuszának sugallatát, csak hálára kötelezi kicsiny nemzetét, amely min­denha kalapot emelt a szobrász Finta Sándor előtt."29 Lambrecht Kálmán (1889-1936), a világhírű paleonto­lógus és jeles etnográfus Herman Ottó írásainak hatására kezdett el néprajzi gyűjtéssel foglalkozni. Személyesen 1907-ben ismerkedtek meg, majd az ifjú tudósjelölt 1909 és 1917 között a Herman Ottó által alapított és vezetett Magyar Ornithológiai Központban mestere mellett dolgozott.30 Az ő bíztatására végezte eredményes és ma is számon tartott malomkutatásait.31 29 Budapesti Hírlap 1933. 30 Életéről és munkásságáról, további bőséges irodalommal: HÁLA Jó­zsef 1992.; 2002.; 2003. Néprajzi műveinek jegyzéke: HÁLA József 1992. 200-202.; SRAGNER Márta 2001. 65-69. 31 Lásd például: LAMBRECHT Kálmán 1911.; 1915/a., 1997.; 2000. Ma­lomkutatásairól részletesen: HÁLA József 2003. Lambrechtet „a szubjektív érzelmek tengernyi szála” fűzte Herman Ottóhoz,32 akiről egy helyen ezt írta: „Kis gimnazista korom óta mesteremül vallom Herman Ottót, akinél magya- rabb, egyetemesebb érdeklődésű és hatásában maradan­dóbb lángelmét nem ismerek.’’33 A hűséges tanítvány élete végéig ápolta példaképe emlékét,34 és az egyik róla szóló könyvén35 éppen akkor dolgozott,36 amikor Finta említett művét kézhez vette. Tehát a régi szép emlékek felelevenítése közben olvasta az egykori csikósbojtár visszaemlékezését, és a Herman Ottó iránti elfogultságát sem palástolva fogal­mazta meg - mai szemmel nézve - talán túl szigorú kritikáját. Az utókor sokkal elnézőbb a Herdboy of Hungary helyen­kénti túlzásaival szemben. Az utódok - több évtized múltán - érdeklődéssel és élvezettel olvassák a „remek kis munká”-t, „kedves olvasmány”-t37 és „szép önéletrajzi elbeszélését,38 amelyben „Mind az ecsegi pásztoréletet, - ezen belül Finta Sándor alakját, - mind a hagyományos életformát is kutató természettudós Herman Ottó portréját [...] rajzolta meg Fin­ta Sándor, az Amerikába került szobrászművész."39 A mai ol­vasók örülnek annak, hogy a könyvet az 1940. évi kétnyelvű (angol-magyar) kiadás (Herdboy of Hungary-A kisbojtár40) alapján az 1989-ben Túrkevén megalakult Finta Baráti Tár­saság kezdeményezésére41 az R-Forma Kiadói Kft. a közel­múltban, 1990-ben42 újra megjelentette.43 32 LAMBRECHT Kálmán 1920. 3. 33 LAMBRECHT Kálmán é. n./ a. 5. 34 Lásd például: LAMBRECHT Kálmán 1915/b.; 1916.; 1920.; é. n./a.; é. n./b. Herman Ottóról szóló műveinek jegyzéke: HÁLA József 1992. 201-202.; SRAGNER Márta 2001. 75-77. 35 LAMBRECHT Kálmán é. n./a. 36 Az előszót 1933 nyarán írta alá (LAMBRECHT Kálmán, é. n./a. 6.). 37 BENKŐ Gyula 1955. 25. 38 BELLON Tibor 1996. 89. 39 BELLON Tibor 1996. 89. 40 FINTA Sándor 1940/a. 41 ÖRSI Julianna szíves közlése a 2008. december 10-én kelt levelében. 42 A kötet évszám nélkül jelent meg, az Országos Széchényi Könyvtár katalóguscéduláján 1990 van feltüntetve. 43 FINTA Sándor é. n. 596

Next

/
Oldalképek
Tartalom