Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Hála József: A mester és két tanítványa. Adatok Hermann Ottó, Finta Sándor és Lambrecht Kálmán kapcsolatához
Tisicum XVIII. Finta Miklós túrkevei számadó gulyás és csikós (Herman 0. 1898a. 678.) tagjai az idei [1932. évi] karácsonyi illetménykötetként fogják kapni. Ennél nagyobb karrierrel egy könyv sem indulhat."3 Az ismertetés alatt zárójelben és dőlt betűkkel kiemelve még a következők olvashatók az egyik legnagyobb amerikai könyvkiadó, a Harper and Brothers által megjelentetett, óriási sikert aratott4 műről: (A Literary Guild pazar kiállítású könyve a szerző de- dikációjával hozzánk is megérkezett. El vagyunk ragadtatva az amerikai dicsőség méreteitől. Szívből örülünk művészbarátunk írói sikerének. De belelapozva könyvébe, elménkbe nyilallik az a kérdés, hogy vájjon örülhetünk-e annak, ha a mi magyarságunk egzotikumként van szerepelni Diarium 1933. 33-34. 4 A nagy siker miatt második kiadásban is meg kellett jelentetni (FINTA Sándor 1940/a. 5.). A Los Angeles-i Evening Herald 1940-es felmérése szerint a mű az egyik legolvasottabb könyv volt Amerikában (EGRI Mária 1971. 98.). Herman Ottó, Klösz György fényképe után (Vasárnapi Újság 1887.243.) tetve a világ szeme előtt. Örülhetünk-e annak, ha Elerman Ottó tiszteletreméltó alakja operettfigurává lesz, ha a magyar élet herbáriumszerű lepréseltségben vagy csinált virágként jelenik meg. Tőlünk lehet a Mocskos kissé fíocinante, de - valljuk meg őszintén - Finta művészi készsége és hu- morizálása bizonyos fanyar ízt kap azzal, hogy a mi fajtánkat bántja. Egyébként a szép könyvre még visszatérünk.)”5 A kötet megjelenése után nem sokkal a Budapesti Hírlap hasábjain (a fenti sorokra rímelve) két, meglehetősen éles hangú cikk is napvilágot látott a könyvről és szerzőjéről.6 Mielőtt ezek bemutatására rátérnénk, lássuk előbb Herman Ottó és Finta Sándor kapcsolatának kialakulását, illetve az utóbbi által az említett könyvben a nagy természettudósról és etnográfusról leírtakat! Herman Ottó (1835-1914) természettudományos kutatások céljából már az 1870-es években megfordult az 5 Diarium 1933. 34. 6 LAMBRECHT Kálmán 1933.; Budapesti Hírlap 1933. 592
