Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Lukács László: Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek
Tisicum XVIII. Budapest, 1984. április 9. Lukács László Székesfehérvár István Király Múzeum Tisztelt Barátunk! Március 29. -i baráti küldeménye osztatlan örömet keltett mindannyiunkban, akik eddig csak hittünk szőlőhegyünk hagyományaiban. Most azonban már tudjuk, érdemes volt évekig küzdenünk a Sárgaföldes úti primitív lyukpincék fennmaradásáért (ezekből talán rövidesen paraszt barokk stílusú, kőbejáratú pincék lesznek), és talán nem lesz hiábavaló az Orbán szobor elhelyezése és a szőlőtermelés hagyományainak felelevenítése sem. A most már rendelkezésre álló dokumentumok alapján ez a Bence-hegyi lokálpatrióta büszkeség értesüléseink szerint már terjed a tókörnyéken is. A bizonyosságért ezúton mondok köszönetét és remélem, hogy még Orbán nap előtt - látogatása alapján - személyesen is megtehetem. Azóta ugyanis annyi történt, hogy e hét végén elkészült a szobor terméskő alapja, és kb. két-három hét múlva felállítjuk a szobrot is. A szobor jelenleg Velencén Richter Ferenc kőfaragó és szobrász kertjében szokja az időjárást, látható. Mindannyiunknak kívánságát tolmácsolom akkor, amikor arra kérem, hogy- még a szobor-avató előtt tiszteljen meg bennünket hegyi látogatásával,- kis házi ünnepségünkön vállalja el a rövid, vissza is pillantó, avató beszéd elmondásának feladatát. Az első látogatás keretében a megismerkedésen kívül az avatás részleteit szeretnénk megbeszélni. Én minden hétvégén általában a Bence-hegyen vagyok [...] Reméljük, felkérésünknek ugyanolyan szívesen fog eleget tenni, mint amennyire hozzájárult hagyományaink megismeréséhez. Ismeretlenül is sok szeretettel köszönti, dr. Révész A Hegyiek felkérésére 1984. május 26-án a Bence-hegy Sárgaföldes-dűlőjében felavattuk Szent Orbán szobrát, Richter Ferenc velencei kőfaragó alkotását. Mivel abban az évben nem fagyott el a szőlő, finom fehérborral öntözték meg a szobrot. Elhangzott Gárdonyi Géza: A bor című verse. A szobor talapzatában elhelyezték az „Alapító Boriratot”, egy üveg velencei borból készült pezsgővel és az akkor forgalomban lévő magyar pénzekkel együtt. Kiosztották az Orbán-napra meghirdetett Bence-hegyi borverseny díjait: a legnagyobb elismerést jelentő Szent Orbán vándordíját és a félresikerült bort készítő szőlősgazda számára alapított Orr-bán-díjat. Előbbi Szent Orbán szép faszobra, amit a legjobb bort szűrő gazda egy esztendeig a présházban tarthat; utóbbi egy hatalmas orrú szőlősgazda fejét ábrázoló fa dombormű, amit a boraival a legnagyobb baklövést elkövető szőlősgazda a hegyi ünnepeken a rajta lévő láncon a nyakába akasztva köteles viselni. A borversenyre nevezett borokból rendezett szabadtéri borkóstoló folytatódott a Sárgaföldes-dűlő és az egész Bence-hegy vendégszerető borosgazdáinak pincéiben. Szent Orbán első Bence-hegyi ünnepe a Sárgaföldes- dűlőben az éjszakába nyúló utcabállal zárult. Révész Ferenc a velencei szőlőhegyről és Szent Orbán tiszteletéről korábban megjelent írásaimból a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetének házi nyomdájában egy kis füzetet készíttetett: Bence-hegy emlékezik címmel. Ezzel ajándékozta meg a szoboravató ünnepség vendégeit. A jó hangulatú ünnepség néhány száz résztvevője közül csak kevesen tudták, hogy a szoborállítás, szoboravatás, a Szent Orbán-napi szőlőhegyi ünnep hátterében Révész Ferenc komoly küzdelmet folytatott a helyi hatóságok képviselőivel. Meghívta az ünnepségre Velence Nagyközség tanácselnökét és tanácstitkárát, akik előre bejelentették távol- maradásukat. Révész Ferenc a Hegyiek kezdeményezéséről 1984. május 4-én egy háromoldalas levélben tájékoztatta a tanácstitkárt, akivel korábban számos Bence-hegyi fejlesztésben dolgozott együtt. Révész Ferenc nekem is átadta a levél másolatát, mondván, legyen a védekezéshez jogi megalapozottságú munícióm. A hosszú levélből csak azokat a részeket idézem, amelyek rávilágítanak a küzdelemre, a kényszermegoldásokra: „A tervezett hegyi „ünnepség”-et nem nyilvános összejövetelnek terveztük. A tanács elnökét és Téged mint a szak- igazgatási szerv vezetőjét nem azért kerestünk meg, mert hivatalos „ünnepséget” akartunk bejelenteni. Elgondolásunk csupán az volt, hogy felajánljuk a tanácsnak azt a lehetőséget, hogy a község évszázados és ma már veszendőbe menő és az élvonalba tartozott szőlőkultúrájának emlékeiről és az ezekkel összefüggő népszokásokról egy nyilvános ünnepség keretében ízelítőt adjon a nagyközség hagyományőrző és tisztelő lakosságának és a Velencei-tavat látogató, szerető bel- és külföldi vendégeknek [...] Leveledből azt értettem, hogy a község ezekkel a lehetőségekkel nem kíván élni még úgy sem, hogy a szervezőmunkát a hegyiek társadalmi munkában vállalták volna [...] Döntésetek miatt ezért kénytelenek vagyunk visszatérni eredeti elképzelésünkhöz és a Bence hegyen ugyancsak megsemmisített Orbán szobor helyett magánterületen elhelyezett szoboravató borkóstolót szűk baráti körben megrendezni. A kapott tájékoztatásoddal kapcsolatban a következőkre hívom fel a figyelmedet: 508
