Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Lukács László: Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek
Néprajz számú énekét éneklik, amely Vendelről szól, de átalakították Orbánra.16 A negyedik Orbán-emlék Etyeken a templom mennyezetfestménye. A Lohr Ferenc által 1935-ben „al secco” technikával festett mennyezetképen baloldalt az etyeki templom felett felhőn térdepelő, imádkozó Szent Orbán pápa alakja látható. A Vértes német nemzetiségi községeiben gyakran emlegették Orbánt az időjárással kapcsolatban. Vértesbogláron, ha Orbán napja körül hideg volt, ezt mondogatták: „Urbani sitzt noch immer auf der Ofenplatte(n), geh herab, sonst schlag ich dich herab!" (Orbán még mindig a tűzhelyen ül, menj le, mert különben leütlek onnan!)17 Vértesacsán adatközlőm, Grim Jánosné (szül. 1912) szerint Orbánnal kapcsolatban így beszéltek: „Még az Orbán van vissza, az még mesterkedik, az még fagyaszthatja a szőlőt!" Gánton legkorábban Hugó napján (április 1.) metszettek, mert attól féltek, hogy a fagyosszentek elfagyasztják a korán megmetszett szőlő szép hajtásait. Adatközlőm, Molnár Henrikné (szül. 1916) szerint gyakran emlegették: „Der Urban der sitzt noch nicht herunter, er sitzt noch am Ewel!” (Az Orbán még nem szállt le, még a kályhán ül!) Hercegfalván (ma Mezőfalva) az Óantali-hegyen kőkereszt van, még a második világháborút követő években is Orbán napján oda ment ki a körmenet. A pap is velük vonult. Volt olyan ember, aki a kereszt tövéhez öntötte a bort, közben ezt mondta: „Trink, Urban! Trink, Urbani" Visszafelé is körmenettel jöttek a templomba. Ott is imádkoztak, majd onnan oszlottak szét. A Velencei-hegységben, a sukorói szőlőhegyen a májusi fagyok idején nem kapálnak, mert úgy tartják, hogy a frissen kapált szőlőt könnyebben érheti fagykár. Ha Orbán-nap körül fagyott, és kárt tett az ígérkező termésben, akkor a szőlősgazdák ezt mondták: „Megitta Orbán!” Ha nem volt fagy, ennek örömére ittak, és löttyintettek a kancsóból a földre, közben ezt mondták: „Igyál, Orbán!” Martonvásáron ma is Orbán-hegynek nevezik a szőlőhegyet. A budapesti Néprajzi Múzeum adattárában Sebestyén Gyula hagyatékában Szabó Béla XX. század eleji feljegyzésére bukkantam, amely megerősíti, hogy az Orbán-napi népszokásokat nemcsak a Fejér megyei német, hanem a magyar községekben is gyakorolták: „Öreg emberektől hallottam, hogy Sár-Aba és Sár-Keresztúr fehérmegyei községek lakói Orbán napkor a szőlő hegyen ilényégéből tüzet raktak, és a tüzet borral locsolják. De csak azon esetben, ha nem fagyott el a szőlőjük Orbán éjjelén."™ Fehérvárcsurgón Kiss Lajosné Zámbó Julianna (szül. 1894) emlékezett Orbánra a szőlővel kapcsolatban: „Orbán-napkor, ha hideg volt, mentünk füstölni a szőlőt. Tüzet raktunk mellette, hogy a füst menjen a szőlőre, nyomja el a hideget, hogy el ne fagyjon. Azt mi is megtettük, hogy elmentünk, tüzeltünk. Az 1910-es években az én apósom szokott menni úgy a házakhoz, mikor Orbán-napkor fagy volt, reggelre elfagytak a szőlők, aztán akkor ismerős helyekre bement, aztán mondta: - Tring Orbán, tring Orbán! Hogy elfagyott a szőlő.”™ Fehérvárcsurgón így hangzott a rigmus: „Ha Orbán nap tiszta, bort az egész nép issza.”18 19 20 Sárkeresztesen májusban az óvatos öregek figyelmeztették a fiatalabbakat: „1Tárgy csak, még esztángyün Orbánl" A sörédiek is Orbánt tartják a legjobban fagyosnak, aki gyakran leszedi a szőlőt. Csákberényben nagyon várták, hogy elmúljon Orbán, ezzel vége legyen a fagyosszenteknek. A csókakőiek szerint „a kádár is jobb kedvvel csinálta a hordókat", ha nem fagyott el az ígérkező szőlőtermés Orbánkor, jól tudta, hogy hordói, kádjai vevőre találnak.21 Orbán segítségül hívása ellenére a tavaszi fagyok sokszor kárt tettek a szőlőben. Mezőfalván ma is emlegetik, hogy 1866-ban Orbán napja körül olyan nagy fagy volt, hogy elfagyott a szőlő, a gabona. Hatására a faluban nem volt élelem. A szegényeknek közös konyhát állítottak fel, ahonnan naponta egyszer kaptak meleg ételt. Vértesacsán Isinger János (szül. 1907) visszaemlékezése szerint 1915. körül június 7-8-án olyan nagy fagy volt, hogy a rétekhez közeli, alacsonyan fekvő szőlők elfagytak. A népi időjárási feljegyzésekben is gyakran panaszkodtak a májusi fagyokra. Naszádos Ferenc csákvári fazekasmester a következőt jegyezte fel kéziratos könyvébe a fagyos májusról: „Az 1876. Évben el- fagyót a szőllő Május 21-én verradora vasárnap reggelre."22 Janoczki József kajászószentpéteri harangozó rendszeresen vezetett időjárási feljegyzéseiben az 1911. évről olvashatjuk: „Május 22-dikén nagy hideg erős faggyal, szöllők elfagytak és a babok néhol a kukoriczák is. 23,24. és 25. mindég hús szeles idők néha szemetelő eső is.”23 Összefoglalásomból kiderült, hogy Szent Orbán tisztelete Fejér megye szőlőtermelő községeiben a német eredetű lakosságnál igen elevenen, a magyar szőlősgazdáknál szerényebb mértékben élt. A Velencei-hegységben csupán Sukorón sikerült az Orbán-kultusz nyomaira bukkannom. Küldeményemre Révész Ferenctől az alábbi választ kaptam: 16 A Téged kérünk esedezve, irgalmas Isten! kezdősorú ének. SZENT VAGY, URAM! 295-296. 17 TAFFERNER Antal 1941.119. 18 SZABÓ Béla gyűjtése. EA Itsz. 1369. 19 GELENCSÉR József gyűjtése. 20 VARGHA László Gyula 1975. 5. 21 GELENCSÉR József-LUKÁCS László 1991. 350. 22 Naszádos Ferenc csákvári fazekasmester vándorkönyve - másolata a szerző gyűjteményében. 23 A kajászói református egyházközség irattára, Janoczki József kéziratos könyve - másolata a szerző gyűjteményében. 507
