Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Néprajz - Kruzslitz Ilona: Gombák, fűszer- és gyógynövények gyűjtögetése a kalotaszegi Kiskapuson

Tisicum XVIII.

Kövirózsa (Sempervivum)

Összemorzsolva a vaskos leveleket, a zöld, gyulladást csökkentő nedvet fülbe cseppentették fülfájás esetén. Jól alkalmazható még szájpenészes gyerekek kezelésére is, valamint tyúkszem borogatására.

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

Két fajtája használatos: a cakkos és a gömbölyded levelű. Baktériumölő hatása miatt sebgyógyításra, teája pedig nyálkaoldó tulajdonsága folytán köhögéscsillapításra kiváló. „Felszakítsa a váladékot...”

Liliom (Lilium)

A leveleket összegyúrva, sebre téve használták a régiek. „A fehér liliom hagymáját összetörtük, és porcukorral kevertük. A lányok tavasszal ezzel dörzsölték be az arcukat, hogy finom, makulátlan legyen.”

Macskagyökér (Valeriana officinalis)

Ma már ritkán használják. Az idősek elbeszélése alapján régen idegnyugtatóként, illetve alvászavarok esetén itták a belőle készült teát.

Mák (Papaver somniferum)

„A héjából készült teát bőgős gyereknek adták, sajnos még ma is elő-előfordul a faluba." A gondatlan anyák miatt a későbbiekben a gyerek szellemi visszamaradottságban szenved. Házi szerként ma már alig használatos. Az idősek szerint „a mákcigarettát szívók holdkórósak lettek. ”

Martilapu (Tussilago farfara)

A hetvenes években nagy mennyiségben szedték eladásra a begyűjtő helyre. Noha ma is bőven tenyész, nemigen használják.

Menta (Mentha piperita)

A faluban a vízparti fajta használatos, hólyaggyulladás ellen használták forrázatát. Nyugtató, fertőtlenítő, gőzölésre is alkalmas. Leginkább citromfűvel keverve isszák mindennapi üdítő italként, hiszen sokfelé található, áttelepítve pedig könnyen megél a kiskertben.

Ökörkóró (Uerbascum phlomoides L.)

Nyálkaoldó, vizelethajtó, „alulról való megfázás" esetén teája hatásos.

Petrezselyem (Petroselinum crispus)

Forró borogatásként sérvre is alkalmazták. Hólyaggyulladás esetén főzetét vödörbe teszik, ráülnek és gőzölnek vele. Erőtlen férfiakkal igyekeznek sok gyökeret etetni.

Rozmaring (Rosmarinus officinalis)

Epe- és vizelethajtásra szolgált, szemborogatásra is bevált.

Sóskaborbolya (Berberis vulgaris L.)

Kérgéből teát főznek máj- és epebántalmak ellen, enyhe hashajtóként is ajánlják.

Tengeri hagyma (Scillae bulbus)

Sok háznál cserépben nevelik, régóta használt növény.

Tőosztással szaporítják, ajándékozzák, féltve gondozzák. A Földközi-tenger vidékéről származó növény öklömnyi hagymája súlyosan mérgező. Szívműködést szabályozó gyógyszer készül belőle. A faluban csak külsőleg használják, összezúzott levelét sebre teszik. Jól kiszívja és összehúzza a vágást.

Torma (Armoracia lapathi folia)

Gutaütés, tüdőbetegség esetén kiváló hatású. Ájulásnál akár életmentő volt, ha tormát szagoltattak a beteggel. „Reszelve, mézzel keverve, minden nap egy evőkanállal adtak a tüdőbajosoknak.”

Vadcsombor (Thymus sp.)

Teáját magas vérnyomás esetén, valamint torokfájásra, köhögésre isszák. Emésztést könnyítő.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium május)

A kettétört növény szára sárga folyadékot bocsát ki magából. Ezt szemölcsök és tyúkszemek irtására használták. Teát nem volt szokás készíteni belőle, valószínű túl erős hatása miatt. Friss vágást, nyílt sebet hamar beforrasztott az öregek szerint.

Összefoglalás

Gyűjtögető tevékenységet főleg asszonyok és gyermekek végeznek, férfiak csak alkalmaként, kivéve, ha a megélhetésüket biztosítja, mint a gombagyűjtés. Megfigyelhető, hogy a gyűjtögető tevékenység tavasszal a legerőteljesebb. Ekkorra az emberek már szinte teljesen felélik tartalékaikat, és lehetőség szerint a lehető leghamarabb friss, zöld növényeket igyekszenek fogyasztani, erre a Kiskapust körülvevő természetes növénytakaró kiválóan alkalmas. A gombák, vadnövények fogyasztásához hozzájárult az is, hogy Kiskapus elzárt helyzeténél fogva messze esik munkaalkalomtól, vásározó helyektől, többnyire elszegényedett, idős, magukra hagyatott emberek lakják. A fiatalok javarésze kenyérkereset híján elvándorolt, az ott maradottak segítségre nemigen számíthatnak. Megállapítható, hogy gazdasági szükségszerűség viszi rá a kiskapusiakat arra, hogy gyűjtögetéssel egészítsék ki élelemforrásaikat. ínségeledelek gyakorta szerepelnek étrendjükben, így a különböző levelek, hajtások, gumók.

E jelenségekből társadalmi differenciáltságra is következtethetünk, hiszen a jobb módúak étrendjében jóval kevesebb és ritkábban fogyasztott vadon élő növény szerepel.

Fűszernövények közül elsősorban az emésztést könnyítő fajtákat gyűjtik, melyeket szárítva használnak fel, jellegzetes a kömény és a csombor gyakori előfordulása.

Kiskapuson a gomba, különösen a szapora, de eladhatatlan keserűgomba fogyasztása nagyon elterjedt. Elkészítési módja a legarchaikusabbak közül való: vaslapon vagy sütőben egészben sütve, szalonnazsírral lecsepegtetve. Levest szinte soha nem készítenek gombából, kizárólag húspótlóként szerepel az étrendjükön. Az a jelenség, hogy gombáéi

472