Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Füvessy Anikó: Még egyszer a tiszafüredi Katona Nagy fazekas dinasztiáról
Tisicum XVIII. FÜVESSY ANIKÓ Még egyszer a tiszafüredi Katona Nagy fazekas dinasztiáról A tiszafüredi fazekasság kutatásáról első írásom 1979- ben jelent meg, melyben egy többgenerációs tiszafüredi fazekas dinasztiát, a Katona Nagyokat mutattam be.11976-tól két éves anyakönyvi kutatással állítottam össze családfájukat, melynek a XIX. században négy generációja dolgozott Tiszafüreden, illetve a második generációból három, a negyedikből egy fazekas más településen (Abád, Kunhegyes, Mezőkeresztes, illetve Szegvár) kereste boldogulását. Ebben az első tanulmányomban a jellegzetes füredi fazekas stílus kialakításában az első generációhoz tartozó Mihály (1788-1850) szerepét emeltem ki, akihez a mázas kerámia meghonosítását kötöttem. Az ő fia volt az 1821— 1855 között élt, magát feliratos munkáin ifjú Nagy Mihálynak (1821-1855) nevező, több szignált készítményt az utókorra hagyó fazekas. Már ekkor megállapítottam, hogy a család vezetéknév-használata a második generációtól - három-három azonos keresztnevű, fazekas foglalkozású unokatestvér (Mihály, János, Sándor) megkülönböztetéséül - válik ketté, K. Nagy, Katona Nagy, illetve Katona változatra. A kutatás már ekkor kiderítette, hogy a korábbi vélekedésekkel ellentétben ifjú Nagy Mihály nem mezőcsáti születésű volt, nem állt rokoni kapcsolatban a csáti Nagy fazekas családdal.1 2 Stílusjegyei alapján azonban feltételeztük, hogy legényéveiben Mezőcsátot is felkereste. Korai halála miatt a füredi fazekas stílusra idegen eredetű ornamentikájával jelentősebb hatást nem gyakorolhatott. A család 17 tagjáról állapítottuk meg ekkor, hogy a XIX. században fazekassággal foglalkozott. Többüknek szignált vagy stílusban azonosítható munkáját is bemutattuk. A füredi XIX. századi fazekasságot, illetve a reformkori edények díszítményét elemző munkáinkban az 1832-től fennmaradt legkorábbi datált mázas kerámiák esetében is Katona Nagy Mihály (1788-1850) meghatározó szerepére utaltunk.3 Véleményünk először akkor változott meg, amikor a római katolikus anyakönyvek áttekintésére is lehetőség nyílott, melyben több, a XIX. század első felében betelepült katolikus vallású fazekas szerepelt (Fitzere János, Nagy Antal, nemes Paál Ferenc, Koós János), akik kivétel nélkül miskolci, egri és egy esetben debreceni céhes kapcsolattal rendelkeztek.4 A református vallású, miskolci származású nemes Otrokótsy 1 FÜVESSY Anikó 1979. 2 DOMANOVSZKY György 1953. 33.; KRESZ Mária 1969. 87-88.; TAKÁCS Béla 1988.155. 3 FÜVESSY Anikó 1981.; 1990/b. 4 FÜVESSY Anikó 1990/a, 1841-es, K. Nagy Mihály műhelyében készült miskakancsó (Orlai Petries Soma Múzeum) Végit Károly is a reformkor közepén települt át Tiszafüredre. Ők közvetíthették a magasabb technikai tudást, az új, divatos edényformákat és díszítményeket. A tősgyökeres helyi református fazekasok közül csak Tolnai Sámuelről (1810-1834) derült ki, hogy miskolci tanítvány volt, mestere Vigh József, akinél 1828. május 14-én szabadult. Igen rövid élete során stílusalakító hatásával nem számolunk.5 A kutatás - melyet később az OTKA is támogatott - számos feliratos füredi reformkori edényt tárt fel.6 A legkorábbi edények feliratának nyelvjárási sajátosságai (palatalizáció) katolikus betelepült fazekasokra utaltak. Ennek az ismérv5 Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban; HÓM) tört.-dok. Itsz: 76.13.4.; FÜVESSY Anikó 1990/a. 6 A kutatás az OTKA T. 013513 számú támogatásával folyt. 412
