Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Cseh János: Középső és késő vaskori (szkíta és kelta) települések nyomai Kengyel–Baghymajor mellett – Kengyelpart I.
Régészet £ 200cm I—•—I—I—.—.—i—j____.____,____I 4. kép. Kengyel-Kengyelpart I. II. szelvény I objektum. Gepida ház, ennek komplexumához tartozik a középső vaskori telepgödör megmaradt alja Figure 4. Kengyel-Kengyelpart I. Section II. feature I. Gépid house, to its comlex belongs the survived bottom of the Middle Iron Age settlement pit f\ REKONSTRUKCIÓS RAJZ. B ny k 5. kép. Kengyel-Kengyelpart I. Profilrajzok. A: I. szelvény F objektum (csak rekonstrukciós rajzként). B: II. szelvény I objektum vaskori részlete Figure 5. Kengyel-Kengyelpart I. Profile drawings. A: section I. feature F (only as reconstruction sketch). B: Iron Age detail of the feature I in the section II. Mellékesen, kiegészítésként rövid formában leírást adok egy 1993-ban a partra történt rábontással napfényre hozott, az I. szelvénytől (F objektum) észak-északnyugatra vagy 20 m távolságra elhelyezkedő gödörmaradványról. Két vagy három teleplétesítményt (Vili. szelvény - H, I és J objektum) ástak itt egymásra/egymásba, amint volt alkalmam valamelyest, tudásom szerint megállapítani, melyek közül, úgy tűnik, a szóban forgó őskori gödörrészlet, a H objektum a legkorábbi. Azért merem idevenni érintőlegesen, marginálisan mintegy, mert benne bronzkori-vaskori durva, fölálló peremdarab mellett egy-két korongolt, szkítagyanús kerámia, oldaltöredék is előfordult, néhány egyéb telepleleten kívül. A beásásnyom (cca. déli dimidiuma az eredetinek) szabálytalan félovális volt és tipikus teknős profilú, aljú. Mérete 2,2x1,8 m-re rúgott. Mélységét a mai felszíntől 85 cm-nek mértem. Kelta településnyomok Kr. e. 3-1. századi telepkerámia, nagyon szerény meny- nyiségben az ötéves ásatás vége felé került elő, szórványos leletként a kutatóárkokban, szelvényekben, az egész, kb. 100x50 m kiterjedésű Kengyelpart I lelőhelyen. Mivel konkrét, tényleges telepobjektum nem jutott napvilágra, kérdés, vajon számolni lehet-e itt kelta tanyahellyel vagy sem. Innen keletre, 100-150 méternyi távolságra, a baghymajori lakóházak „kertekalján”, az akkor még beépítetlen magasparton is találtam (1991. szeptember elején, tűrhető megfigyelési feltételek közepette) néhány keltagyanús, de csak gyanús, kétes korongolt edénycserepet egy cca. 30x30 m-es körben. (Tudniillik bizonyos Kr. u. 4-5. századi keramikák, tapasztalataimból kifolyólag, könnyen összetéveszthetők az évszázadokkal korábbiakkal; Kengyelpart l-en is legelőször jóval gazdagabb késő vaskori leletre számítottam - ehelyett ezek végül késő császárkoriaknak bizonyultak.) A lelőhelyeknek ez a fajta közeli elhelyezkedése jó nyíllövésnyire vagy kiáltásnyi- ra különben jellemző lenne vagy lehetne a környék La Téne kori települési szerkezetére, sűrű kistelepüléseinek világára. A régészeti leletek leírása: 1. Tál. Kónikus-szerű. Behúzott, duzzadt és elvékonyodó peremrészlet. Korongolt. Finom agyag. Szürkésbarna. Kívül vízszintesen polírozott (belül is vannak ilyen nyomok). M: 11,4x3,7 cm. Fv: 0,5 cm. Rekonstruálható Szá: kb. 30 cm. F objektum. (6. kép 1) 2. Tál (?). Korongszerű talp oldalfal darabjával. Korongolt. Finom agyag. Szürkésbarna (belül füstfoltos). Kívül ferdén polírozott. 2 fragmentumból ragasztott. M: 17,4x6,2 cm. Fv: 1,1 cm. Mérhető Tá: közel 10 cm. F objektum. (6. kép 2) 3. Fazék. Hordó alakú. Domború oldalfal peremmel. Kézzel formált. Durvább, törmelékes agyag. Polírozott (belül jobban megmaradt). Szürkésbarna. M: 6,9x5,7 cm. Fv: max. 1,2 cm. F objektum. (6. kép 3) 4. Tál. Kónikus-szerű. Befelé hajló, hosszú és csapott perem. Perforáció. Kézzel formált. Durvább, törmelékes agyag. Világos barnás. Fényezett külsővel-belsővel. M: 6,7x5,8 cm. Fv: max. 1,2 cm. F objektum. (6. kép 4) 37
