Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Ujváry Zoltán: Mondák Magyar Balázsról és fogadott fiáról, Kinizsi Pálról
Tisicum XVIII. a monda-anekdoták a XVIII. század végén a szájhagyományban ismertek voltak, s Dugonics az élő folklórból közvetítette. 2. Mátyás király hős vezéréről, Kinizsi Pálról gazdag monda- és anekdota-hagyomány ismeretes a folklórban és az irodalomban. A példák sora Heltai Gáspár Krónikájában közölt történetekkel kezdődik. A mondák, a hősi tettek innen kerültek tovább számos változatban, bővülve, alakítva, színesítve a különböző kiadványokba, monda- és anekdotakötetekbe, iskolai olvasókönyvekbe, ahonnan azután a néphagyományba. A gazdag irodalmi és folklóranyagot tekintjük át az alábbiakban. Heltai Gáspár Króniká ja szerint Kinizsi Pál parasztember fia volt, „malomból jőve ki a szolgálatra.” „Szolgála ke- dig előszer az Magyar Balásnak hadnagysága alatt. Szép Hercules-termetű ember vala, jó eszű és felette nagy erejű. A malomba egyedül felemelte a malomkövet. Egy egész hordó bort egyedől felemelt. Jeles hammar futó vala. Látván az Magyar Balas az ő emberségét és nagy vitéz voltát, az önnen leányát adá néki feleségül.”19 Dugonics András a Toldi Miklós drámájának egyik jegyzetében írja, hogy Kinizsi Pál írni-olvasni nem tudott. Magyar Balázs ezredében közkatonaként szolgált. Fokról, fokra feljebb került, nagy méltóságokat nyert el: „Tábornok is, Temesi gróf is, és ország bírája is lett.”20 Kőváry László Bonfinire utalva írja, hogy Kinizsi, mielőtt Mátyás király vezére lett, molnár volt. Magyar Balázs erdélyi vajda leányát vette feleségül, akit inkább személyes érdemeiért kapott, mint vagyoni helyzetéért, bár -„valami nagy hengermalom tulajdonos lehetett, különben húgát nem vette volna egy Bethlen el" „Egyébként - folytatja Kőváry - azt hiszem, hogy nyájas olvasóimnak mindegy, ha Kinizsi ifjú korában lisztmorzsoló volt-e vagy épen vasgyúró; csak elég az hozzája, hogy derék hős volt. ”21 Kinizsi Pál családfájának felvázolására Puky Andor tett kísérletet. Úgy véli, hogy Kinizsi Bihar megyei birtokos nemesi családból származik. A családnak malma volt, amelyben „ha nem is molnár, de mint felügyelő gyakran mulathatott és a fényes lovas csapat élén megjelent Magyar Balázs eleinte bizony nézhette egyszerű molnárnak is.”22 A Kinizsi Pálról szóló irodalom első romantikus írása Maj- láth János nevéhez kapcsolódik. A regényes mese szerint Kinizsi Pál anyja görög nő volt. A történetet Majláth János mese-monda gyűjteményében olvassuk. A magyar regék, mondák és népmesék címmel, Kazinczy Ferenc fordításában megjelent kötetben (1864) Majláth a Füred c. elbeszélésben 19 HELTAI Gáspár 1981. XXV. rész. 20 DUGONICS András 1794. 77-78. 21 KŐVÁRY László 1857. 2-3. 22 PUKY Andor 1891. 92. maga is szereplővé válva élményszerűen írja le a magyar legény és a görög leány találkozásának, szerelmüknek, tragikus sorsuknak, gyermekük születésének és életben maradásának az eseményeit. Majláth Balaton körül elterülő szép tájban gyönyörködik. Kisfaludy Sándor regéit olvassa. Hatása alatt kirándulást tervez, s amint írja „bevetém magam a szekérbe, s Fürednek gyógyforrásai mellől Tihany felé indultam." Az út mentén egy leánykával találkozik. Ninácskának nevezi, aki „a görög lány üregé”-hez vezeti, s az ott látható két kőhöz fűződő hagyományt meséli el. Ez egy magyar legény és egy görög lány szerelméről szól. Az ifjak Göröghonban összeházasodnak. A legény kis idő múltán visszatér magyar földre, ígérve, hogy siet vissza kedveséhez. Az ifjú asszony szomorú hírről értesül. A férjét a törökök lekaszabolták. Odahagyva Görögországot Magyarországra utazik, hogy ott élje le életét, ahol a kedvese született. Apáca lett abban a „görög asszonyiklastrom”-ban, amelyet még István király alapított. A görög asszony lakása az a barlang volt, amelyről a leány - Ninácska - az írónak mesélt. A görög nő férje azonban nem halt meg, csak megsebesült. Hosszú idő múltán betegen tért haza. A füredi gyógyvíz segített rajta. Tihanyban találkozott a feleségével. Mivel apáca lett, szökést terveitek ki. Amikorra azt előkészítették az asz- szony gyermeket szült. A szökés tragikusan végződött. Az ifjak a háborgó Balatonba vesztek. Összeölelkezve találták meg őket. A gyermek egy deszkára kötözve életben maradt. A megmentő, a férj barátja malmot vett Abaúj megyében, Kinizs nevű faluban. A gyermeket Pálnak kereszteltette. „Úgy neveltette fel mint magáét." „A tüzes gyermek férfivá neve- kedék. Hihetetlen ereje által szemébe tűnt Mátyás királyunknak, katona leve a Fekete seregnél, s nemzetünk történeteiben Kinizsi Pál neve alatt ragyog. ” A Kinizsi Pálra vonatkozó rész itt befejeződik. Az író megemlíti még, hogy a történet elterjedt a táj lakosai körében. Nyilvánvalóan csak „a görög lány üregének” a mondája volt ismert, a kiszínezett romantikus elbeszélés Majláth fantáziájának terméke. Mind ennél a mondánál, mint másnál a motívumokat, a históriai elemeket Majláth nagy fantáziával, írói leleménnyel alakította át novellává. Hasonlóan az írói fantázia terméke Tatay Sándor ifjúság számára írt, több kiadást megért kisregénye. A mondák és anekdoták Kinizsit kivételes képességű, jellemes embernek mutatják. Bátorságára, vitézségére szólásmondás is utal. Kovács Pál 1794-ben megjelent gyűjteményében olvassuk: „Imádkozzál, hogy a’ Kinizsi Pál körme közé ne kerülj.”22 Becsületes, jó hazafi volt és hűséges Mátyás királyhoz, aki egy várostrom alkalmával kételkedett 23 KOVÁCS Pál 1794. 202. 354
