Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Bódán Zsolt: A magyar parasztság és az öngyilkosság
Tisicum XVIII. Az öngyilkos túlvilági sorsára vonatkozólag több elképzelés is él. Egyrészt az egyházi tanításhoz közel állóan úgy tartják, hogy lelke a pokolra kerül, elkárhozik. Az öngyilkos leikével kapcsolatos csíki adatok szerint az elhunyt rokonok nem találkoznak az öngyilkossal a túlvilágon, mivel az máshol van, és az élő rokonoknak sem jelenhet meg, esetleg csak évek elteltével, mivel el van zárva.9 Másrészt számos adat mutatja az öngyilkosnak mint nyugtalan, bolygó léleknek a továbbélését a két világ, az élők és a holtak birodalma között. A szakirodalomban bőségesen találhatunk adatot az egész magyar nyelvterületről arra vonatkozólag, hogy az öngyilkosok lelke a halál után nem tud nyugodni, kísértet lesz, mely visszajár és háborgatja a közösség nyugalmát.10 11 Megjelenhet ember vagy valamilyen állat,11 esetleg alaktalan lény képében is: az azonosítható konkrét személytől12 a szélben járó el- kárhozott lélekig13 számos formában jelentkezhet. A néprajzi irodalomban találhatunk adatokat arra vonatkozólag is, hogy az ilyen léleknek meddig kell bolyongania, mikor nyugodhat meg. Pócs Éva összefoglalásában azt írja, hogy míg újabb öngyilkos fel nem váltja.14 Máshol azt olvashatjuk, hogy míg le nem jár az ideje,15 vagy ameddig rendes körülmények között élt volna,16 esetleg amíg imával ki nem váltják.17 A Magyar Néprajzi Lexikon egyetlen, a témánkhoz kapcsolódó címszava az akasztott ember, melyről Pócs Éva a következőket írja: „a magyar népi hitvilágba hozzá fűződő legáltalánosabb hiedelem az volt, hogy kötele szerencsét hoz (pl. aki magánál hordja egy darabját, mindenben szerencsés lesz; a jószág jobban hízik, ha megdörgölik vele; a tolvajnak segítségére volt a sikeres lopásban sió.)”18. A néprajzi irodalomban valóban több példa is található ezzel kapcsolatban. Békés megyében magyarok és szlovákok egyaránt úgy hiszik, hogy az akasztott ember kötele szerencsét hoz,19 akárcsak Kisvárdán.20 Zagyvarékason úgy tartják, hogy éle9 JANKUS Kinga 2001.175. Hasonló adat Tordatúrról is ismert: CSŐGÖR Enikő 1998.176. 10 CSÁKI Károly 1999. 73.; KÖRNER Tamás 1970. 67.; BOSNYÁK Sándor 1977.106.; Uő. 1980.88.; FEJŐS Zoltán 1985. II. 88.; PÓCS Éva 1964.107., 108.; Uő. 1980. 207.; Uő 1990. 548.; DIÓSZEGI Zsuzsa- BARNA Gábor 1981.287., 292.; BARTHA Elek 1985.157.; KUNT Ernő 1987. 89. 11 CSÁKI Károly 1999 . 74.; SZENDREY Ákos 1946. 36.; GULYÁS Éva 1976.157.; VEREBÉLYI Kincső 1998. 96.; BOSNYÁK Sándor 1982. 92. 12 VANKÓNÉ DUDÁS Juli 1983. 95.; BOSNYÁK Sándor 1980. 83.; GULYÁS Éva 1976.157. 13 PÓCS ÉVA 1989. 37-40. 14 PÓCS Éva 1990.458.; Uő. 1980. 207. Zagyvarékason pedig úgy tartják, hogy addig, „míg valakivel a nemzetségibe ő ezt el nem követte- ti.” PÓCS Éva 1964.107. 15 CSÁKI Károly1999.150. 16 KÖRNER Tamás 1970. 67.; BOSNYÁK Sándor 1977.106. 17 KRUPA András 1987.197. 18 PÓCS Éva 1977. 55. 19 KRUPA András 1973. 204.; Uő. 1987.197. 20 VEREBÉLYI Kincső 1998.101. tét jelent: akinek van, az hosszú életű lesz.21 Az előbb említett akasztott ember kötélhez kapcsolódó, de egészen más funkciójú az a hiedelemcselekvés, hogy az akasztott ember kötelét, amennyiben az a házban akasztotta fel magát, a koporsójába rakták és vele együtt eltemették, hogy ne maradjon otthon a lelke.22 Széles körben elterjedt, általános hiedelemnek tűnik az, hogy ha valaki öngyilkosságot követ el, felakasztja magát, azt az időjárás megváltozása is jelzi nagy szél, csúf, rossz, viharos idő, esetleg jégeső formájában.23 Az általános ismertséget jól jelzik a szépirodalom köréből hozható példák, mint például Petőfi Sándor Téli világ című versének kezdősorai: Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rút időt. Fúj a szél, táncol a tányér A borbélyműhelyek előtt.2* Vagy Vajda János A gyilkos c. versének első négy sora: Fúj, nyargal a szél hegyen, völgyön át. A bérei tölgy veszt köntöst, koronát. Sikolt az ablak, bömböl a völgy Megölte benne valaki magát. Még Jókai Mór egyik regényében is találunk erre utaló sorokat.25 A furcsa idő magyarázatául a következő adatokat találjuk. Krupa András írja a Békés megyei szlovákok köréből: „a lelket a pokolba fújja a szél”26, Gulyás Évánál pedig azt olvashatjuk, hogy a jászdózsaiak hite szerint az öngyilkos lelkét a garabonciás viszi el, amelyről pedig köztudott, hogy sárkányon utazva gyakran jár a viharban, illetve jégesőt küld, 21 PÓCS Éva 1964.100. 22 KRUPA András 1973. 204.; Uő. 1987.197. 23 BOSNYÁK Sándor 1977. 42., 198.; Uő. 1980. 244.; Uő. 1984. 141.; BONDÁR Ferenc 1982.11.; BALÁZS Lajos 1995. 242-243.; KRUPA András 1973. 204; Uő. 1987. 197.; VEREBÉLYI Kincső 1998. 85.; VIRT István 1987.117. 24 HAVAS István é.n. 101. 25 A Jókai-idézet forrása: SZENDREY Zsigmond 1919.116. 26 KRUPA András 1973. 204. 322
