Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Néprajz - Sári Zsolt: Rurális örökség és fenntartható fejlődés. Egy kiskunsági tanya túlélési stratégiája (Esettanulmány)

Néprajz SÁRI ZSOLT Rurális örökség és fenntartható fejlődés Egy kiskunsági tanya túlélési stratégiája (esettanulmány) Bevezetés A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006-ban kapcsolódott be egy nemzetközi projektbe,1 melynek egyik fő mozgatója az nézet, miszerint a vidék öröksége kétségkívül egyik legfon­tosabb aspektusa az európai kultúrának, amelyet védeni és őrizni kell. Mindemellett a vidék öröksége - mind kulturális, mind környezeti szempontból - sokat taníthat a jelenkor tár­sadalmának. Például a természeti erőforrások és az azokhoz kötődő technológiák felhasználásának hagyományos módja­it, ami napjainkban ösztönzően hathat az energia-megtaka­rításra, vagy a vidék kulturális örökségének folytonosságát és szerepét, mely a közösségi identitás és kötődés forrása lehet, s ami további kihívást jelent a globalizálódó kultúrá­ban. Ez volt a háttere annak a kutatási programnak, ami ösz- szekapcsolódott a Skanzen többéves kutatási programjával: „A falusi építészet, lakáskultúra és életmód átalakulása a XX. században"1 2. A magyar néprajzi irodalom eddig kevésbé foglalkozott a jelenkor-kutatással is összefüggő, a hagyomá­nyos falusi/paraszti tudás újraértelmezhetőségével, a mai, kortárs/modern fogalmak, mint a fenntartható fejlődés, a vidékfejlesztés vagy éppen az élethosszig tartó tanulási fo­lyamat rendszerébe illeszthető vizsgálatokkal. Tanulmányomban egy felső-kiskunsági tanya példáján kívánom bemutatni, hogyan lehet a hagyományos tudást a modern fejlődési struktúrába beépíteni, valamint hogyan tud a kulturális örökség a javasolt témákban regionális és fenn­tartható fejlődéshez vezetni. A tanya Szabó László sommás összegzése a XX. század végi ta­nyákról: „a tanya csak maradvány".3 Ez a maradvány hol az elszigetelt, lecsúszott vagy elöregedő társadalmi rétegek lak­helye, vagy éppen az alternatív életformát keresők új otthona. 1 A Cult-Rural: Promotion of a Cultural Area Common to European Rural Communities, azaz Az európai vidéki közösségek egy-egy kulturális területének népszerűsítése című projektet azzal a céllal hozta létre hét ország különböző intézménye, hogy közösen foglalkozzanak a vidéki területek örökségével, és megpróbálják összekötni a múltat a jelennel, valamint levonni a tanulságot a jelenkor életvitelére és a vidék fenntart­ható fejlődésére nézve (www.cultrural.net) 2 A tanulmány az OTKA K62412. sz. „A falusi építészet, lakáskultúra és életmód átalakulása a XX. században" című programja támogatásával készült. 3 SZABÓ László 1997. 507. Először 1990-ben egy tanyákról szóló konfe­rencián hangzott el Kecskeméten. A Felső-Kiskunságban, Kerekegyháza határában,4 a kun­pusztai tanyavilágban található a Rendek család gazdasága, otthona. A 20 hektáros birtokot a család 1989-ben kezdte felépíteni. A gazdaság kialakításának hátterében a szemé­lyes történet mellett a gazdasági és politikai átalakulás is szerepet játszott. A rendszerváltás hajnalán azonnal meg­jelent a politikai erők szlogenjei között két történeti osztály újraszületésének gondolata. Sokan politikusok, de társada­lomkutatók között is úgy gondolták, hogy a történeti polgár­ság és parasztság a rendszerváltás gazdasági, társadalmi és nem utolsósorban politikai változásai miatt újra a magyar társadalom főszereplőivé válnak. A gazdasági átalakulások talán legerőteljesebben és leg­először a mezőgazdaságban jelentkeztek. Szabó Piroska a dekollektivizáció fogalmát használja, mint a falvak legújabb átalakulási fordulatát, a kollektivizáció ellentétét, még akkor is, amint ő maga is megjegyzi, hogy ez a folyamat nem a kollektivizálás előtti status quo visszaállítását jelenti, hanem a tulajdonviszonyok megváltozását, új termelési struktúra kialakulását és újfajta működési racionalizmus térnyerését.5 A mezőgazdaság átalakítását, a privatizációt tekinthetjük - még ha nem is volt tudatos - más gazdasági ágazatok magánosítási előfutárának, itt lettek kipróbálva a privatizá­ciós technikák, a vagyonátmentés lehetőségei, a lakosság tűrőképessége és részvételi szándéka. A földhasználatban az igazi változásokat a rendszerváltás során megalkotott törvények eredményezték: a kárpótlási törvények, a szövet­kezeti törvény módosításai, a földtörvény. Ezek a jogi sza­bályozások voltak azok, amelyeknek legfőbb célja a szövet­kezetek átalakítása, a nagyüzemek földtulajdonosi és hasz­nálati monopóliumának megszüntetése volt. Ilyen gazdasági háttérben választotta a mezőgazdasági termelés, a vidékiség stratégiáját egy fiatal, Budapesten élő házaspár. Visszatértek 4 Az elszórt tanyák között fekszik a mérnöki pontossággal megtervezett település, Kerekegyháza, amelyet 1857-ben alapítottak meg. 1856-ban újratelepítették a községet a kecskemét-szabadszállási és az örkény- izsáki útvonalak találkozásánál, 200 holdon. Az új településhez nem kapcsolódó kunkerekegyházi és fülöpháza-kerekegyházi területeken viszont a tanyásodás volt továbbra is jellemző. 1936-ban Kun-Kere­kegyházát is a településhez csatolták. Kunpuszta jelentős tanyaköz­ponttá vált. 1901-ben építették meg református templomát az itt élő emberek közadakozásából és Baksay Sándor püspök adományából. HAZAG László 2007. 5 SZABÓ Piroska 2001.129. 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom