Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Néprajz - Porkoláb Péter: Parasztság és agrárhelyzet Magyarországon Tiszadob példáján 1945–1975

Tisicum XVIII.

formát tekintették. Magyarországon a tszcs-knek három típusát különböztették meg: I., II., III. típusú szövetkezetek. Az l-es típusú tszcs-ben a trágyázás, földmegmunkálás, vetés volt közös munka, a többit egyénileg látták el. A ll-es típusú tszcs-ben a közös trágyázás, földmegmunkálás, vetés után a földet nem osztották ki egyes gazdáknak, hanem meghatározták, hogy ki-ki beadott földje mennyiségének arányában mennyit köteles dolgozni, vagy felosztották egyéni művelésre a földterületet, és mindkét esetben a betakarítást közösen hajtották végre. A lll-as típusú tszcs-ben mindent közösen végeztek, a szövetkezeti munkabeosztás szerint, a munka utáni részesedést munkaegységekben számították. Ennél a típusnál a tagoknak másfél hold kivételével minden földjüket be kellett vinni a gazdaságba. A másfél hold kint maradt föld a háztáji gazdaságot képezte, amit mindenki egyénileg művelt. A III. típusú tszcs-k váltak uralkodóvá Magyarországon, ezekből alakultak ki a későbbi termelőszövetkezetek.30

1953 tavaszán, Sztálin halálát követően moszkvai döntés alapján 1953. július 4-én Rákosi helyére Nagy Imre került mint miniszterelnök úgy, hogy Rákosi Mátyás megtartotta az első titkári posztot.31

A Nagy Imre-féle vezetés intézkedései a következők voltak:- csökkentették a mezőgazdasági adókat, a beadási kötelezettségeket;- elengedték a korábban felhalmozódott adó-, illetve beadási hátralékokat;- eltörölték a kuláklistát;- a tsz-ek, tsz-tagok részére, ha az 1953. évi adót 100%- ban befizették, akkor az 1952. évi teljes adóhátralékukat elengedte az állam;- egyénieknél, ha az 1953. évi adó 50%-át befizették, a másik 50%-ot az állam elengedte;- az adó- és beszolgáltatási engedmények mellé társult még, hogy a jég-, illetve tűzkárokat megtérítette az állam abban az esetben is, ha nem volt biztosítása a károsultnak.

Lehetőség nyílt a tsz-ekből való kilépésre, megszüntették a korábban érvényben levő határozatot, miszerint a belépést követő három évben a szövetkezetből nem lehetett kilépni. A kormány öt évre felfüggesztette a tagosításokat is.32

Ezeknek az intézkedéseknek következményeként rohamos gyorsasággal léptek ki a szövetkezeti tagok a tsz-ekből. Főleg azok, akik az előző évek megszorító intézkedéseinek hatására adták fel egyéni gazdaságaikat Az események a tömeges tsz-megalakulásoktól, belépésektől a szintén tömegeket érintő kilépésekig nagyon gyorsan játszódtak le. A tsz-ek száma Magyarországon az 1953. év elején 5.224- ről 1953 második felében 688-cal, 1954-ben pedig 225-tel esett vissza. A 376.000 fő tagból 1953 végéig 126.000 fő,

30 VARGA Zsuzsanna 2003. 290-291.

31 ROMSICS Ignác 1999. 374-382.; VALUCH Tibor 2002. 240-246.; VARGA Zsuzsanna 2003. 294.

32 SzSzBML, XXIII.812. TÜ jko. 1953.; VARGA Zsuzsanna 2003. 294- 296.

majd 1954-ben 20.000 fő hagyta ott a szövetkezeteket, és lépett ki. Az 1953 elején 1.620 ezer hektár szövetkezeti, illetve közös művelésű föld 477 ezerrel, majd 1954-ben további 61 ezer hektárral csökkent.33

A beadási kötelezettségek mindezek mellett megmaradtak és érvényben voltak, de a megelőző évekhez képest sokkal kisebb mértékben.

Tiszadob település 1953. évi beadási kötelezettségeinek teljesítési arányai:

Táncsics Tsz:

búza, rozs, árpa, zab beadási kötelezettségeit 100%- ban teljesítette, tejből 19%-ban teljesítette, tojásból 7%-ban teljesítette, baromfiból 4%-ban, szarvas- marhából 25%-ban.

Haladás Tsz:

búza, árpa 100%, burgonya 2%, tej 34%, tojás 30%, baromfi 35%

Győzelem Tsz:

búza 101%, árpa 100%, tej 21%, tojás 21%, baromfi 3%, szarvasmarha 124%

Petőfi Tsz:

búza 100%, tej 121%, tojás 50%, baromfi 37% Rákóczi Tsz:

búza 100%, árpa 100%, tej 87%, tojás 23%, baromfi 2%

egyéni gazdák:

búza 35%, rozs 28%, árpa 50%, zab 60%, tej 21%, baromfi 44%, tojás 44%.

A község átlag beadási teljesítése:

búza 98%, rozs 61%, széna 117%, tej 25%, tojás 23%, baromfi 17%, szarvasmarha 21 %.34

Az információk alapján valószínű, hogy tsz-eknél, egyéni gazdáknál egyaránt azért különbözőek a beszolgáltatási tételekben felsorolt javak, mert mindenkire más-más, egyénre szabott beszolgáltatási kötelezettség volt előírva.

Az NSZK NATO-tagsága miatt 1954—55-ben megváltozott a Szovjetunió politikája. Előtérbe került a nehéz- és hadiipar fejlesztése, minek következtében a magyar politikát kritizálták, mert elhanyagolta az ipar ezen ágainak fejlesztését.35

1955 tavaszán Magyarországon újra a Rákosi vezette irány került hatalomra. Visszatért minden a régi kerékvágásba, megnövelték a mezőgazdasági termelők beszolgáltatási és adóterheit, és 1955 őszén Rákosi újabb kollektivizálási kampányba kezdett.36 Az országban minden területen megnőtt az emberekben a rendszer elleni gyűlölet, mely általános fe33 VALUCH Tibor 2002.193-194.; VARGA Zsuzsanna 2003. 294-295.

34 SzSzBML XXIII.812.TÜ jko. 1953.

35 VARGA Zsuzsanna 2003. 269.

36 uo. 299.

280