Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó István: Egy város jelvényekkel írott történelme
Tisicum XVIII. azokat a jogokat és privilégiumokat, melyeket Dánia adott Tallinn városának. Ennek birtokában a gazdag német kereskedők a város ügyének intézésében nagy önállóságot élveztek. Az elsősorban német eredetű kereskedők és iparosság mellett azonban az észtek voltak számottevő túlsúlyban. Ők építették a város épületeit, templomait, bástyáit, kolostorait, erődítményeit. 6. A TALLINN feliratú, kis, kétfigurás kitűző ezt a nagyszabású építkezést idézi emlékezetünkbe. A stilizált alakok, a félig falazott boltíves ablak- (vagy kapu) bélletet már fölfalazó építőmester és az építmény mellé támasztott létrán álló, a falrakáshoz téglát adogató segédje talán éppen az egyik máig látható Dóm-hegyi műemléket építi. Nyilván valamelyik jelentős, XIV-XV. századra datálható Dóm-hegyi kőépítményről van szó, mivel a művész az építőket bemutató négyszögletű mezőt koronázó díszítményként egy, a korszakot idéző kovácsoltvas motívum-részletet is belehelyez a kompozícióba. 7. A két oldalán csúcsban véaződő. eavébként ovális 7. kép pajzsmezőbe komponált ívet követő TALLINN felirat, középen az oválist ismételő ív pöttyözött díszítésű pajzsa közepén elhelyezett latin kereszt tulajdonképpen az észt főváros úgynevezett kiscímerének egyik variációja, amelyet a művész kötélfonatra emlékeztető dekoratív díszítéssel fog egységbe annak emlékére, hogy a XIII. század második felében az Ó-Livóniai terület részeként Tallinn Pärnuval, Viljandival és Tartuval egyetemben szintén tagja lesz a nagyhatalmú Han- za-szövetségnek. A lexikon sommázó szövege szerint „...a Hanza (=Hanse; Unió Hanseatica) az észak-német kereskedővárosok gazdasági és politikai szövetsége a középkorban, amely hosszú századokon át az Északi- és a Keleti-tenger ura volt. A XIII. században alakult ki. Központja Lübeck kikötőváros volt. Fontos szerepe volt még a szövetségben Flamburgnak és Bremennek is. Virágzása idején 160 város tartozott hozzá. Alkotmánya 1367-ben készült el..."'2 A Hanza tagjai - szinte a XX. századi Európai Közösség korai alakulataként - közös hajóhadat, súly- és pénzrendszert, pénztárat tartottak fenn kereskedelmi érdekeik védelmére és kereskedelmi tevékenységük megkönnyítésére. Háromévenként Lübeckben közös gyűléseket tartottak, ahol kivetették az egyes városok járulékait. A társulás legfőbb célja az volt, hogy a Keleti- és az Északi-tengeren biztosítsák a szabad kereskedelem monopóliumát a németalföldi és az angol városokkal szemben. A Balti-tenger partvidékein gyakorlatilag „...a középkorban a föníciaiak szerepét vitte: terjeszté a kereskedelem kapcsán a művelődést is. A Hanza tagjai a kalózokat üldözőbe vették és különösen az Északi- és Balti-tengeren valóságban őrei valának a közbiztonságnak..."'3 E sokoldalú tevékenységével egyúttal biztosította a hozzá tartozó városokon belül a patríciusréteg kiváltságos helyzetét a kereskedelemben és ezzel vezető helyüket a politikai életében is. Ennek a több évszázadon át viruló, gazdasági eredményeket biztosító társulásnak volt Tallinn is tagja. Hajói a város kiscímerével már messziről jelezték hovatartozásukat. Csatlakozásuknak köszönhetően a XV-XVI. században emelt, mindmáig csodálható rangos építményei, épület-töredékei az észt történelem virágzóan gazdag periódusát eredményezték. A nagyhatalmú Hanza Szövetség a tagjainak számító városokban az egész Északi- és Balti-tenger térségében építészeti szempontból egymásra sok tekintetben hasonlító városképeket alakított ki, melynek egyik jellegzetessége a bástyákkal tűzdelt, lőrésekkel tagolt, erős városfal volt, amely egyben korlátozta is a városok terjeszkedését, ellenőrizhetetlen arányban való növekedését, kiterebélyesedését. Tallinnban ezt a városfalat - miként a város több más épületét is - a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésükre álló helyi építőanyagból, a szürke mészkőpalából emelték. Tallinn védőövezete 35 bástyájával erősség szempontjából maga mögött hagyta az akkori Németország minden hasonló építményét: kétszer vastagabb és magasabb volt a legerősebbnek tartott nürnberginél és a kölninél. Mivel ez a védőépítmény-rendszer jelentős részében egészen napjainkig épségben megmaradt, Tallinnt a bennszülöttek és a kül8. kép 12 ÚML 3.1962. 13 PALLAS... Vili. é.n. 246
