Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó Anna Viola: Forog a film a Hortobágyon
Történelem bevált rutinnal vezényelte le a filmforgatásokat is.55 Hogy a filmek valamennyire mégis nézhetőek és szórakoztatóak lettek, az valószínűleg a francia operatőröknek volt köszönhető. A Hunnia 1912-ben egész évben megszakítás nélkül gyártotta a filmeket, melyek között híradófilmek, szkeccs-betétek éppúgy voltak, mint az első magyar „műfilm”, az Egy csók története, melyet 1912 májusában már be is mutattak - augusztustól pedig szinte hetenként jelenik meg a mozikban egy-egy újabb, Góth-rendezte Hunnia-film, melyek legtöbbje, a közönségigényt alaposan félreértelmezve, rövid, komikus helyzetkép.56 A csikós című filmet ugyan csak 1913 januárjában kezdi forgalmazni a Gaumont, de láthatjuk majd, hogy a forgatás 1912 nyarán zajlott a Hortobágyon. Elkészítésének ötletét kettős igény adhatta: egyrészt a turisztikai propaganda (amely talán felkérés volt a „párisi mozi-vállalat” részéről); másrészt a hazai témával, a drámával, az egyre inkább elmaradó siker, a közönség visszacsalogatása - megelőzve ezzel a következő évtől majd Kolozsváron készülő, nagyigényű, népszínművek alapján forgatott filmeket (mint a Sárga csikó, A tolonc, A betyár kendője). Noha A csikós nem Szigligeti műve, a Vígszínház színésze, Fenyvesi Emil „mozinépszínművet” készült írni, s eljátszani annak főszerepében első szerepét a vásznon. Hajdú Sándor, a forgatási riport írója a filmnek éppen ezt az erényét hangsúlyozza cikke bevezetőjében: „Ki hitte volna, hogy a népszínmű, a magyar drámairodalomnak ez a halott műfaja valaha feléled hamvaiból. És ki merte volna elhinni, hogy amikor feltámad, nem is gyermekcipőt húz a lábára, hanem hétmérföldes csizmát, amellyel ha egyet lép előre, a gallusok között van, kettőt hátra, a muszkáknak mutogatja az exoticumot, ha pedig három lépést tesz, egyszerre a tengeren túl csodáitatja magát. A négy négyzetméternyi fehér vászon csodájának s a mozgófénykép korának kellett elkövetkeznie, hogy ezt is megérje a magyar népszínmű.”57 „A Hunnia filmvállalatnak - folytatja Hajdú - ez az első nagyobbszabású,58 * s legelső magyar tárgyú filmje. A darab a most folyó debreceni nagyvásáron, a határszéli erdőben, és a Hortobágyon játszik. A szereplők részben a Vígszínház művészei (...) részben pedig - akiket első sorban kellett volna említeni - hortobágyi emberek, kiválogatott gyönyörű szittya-típusok, akik szintén játszanak, s úgy, hogy Fenyvesinek könnybelábadt a szeme örömében, büszkeségében és meghatottságában játékuk láttára. Nagyszerű jelenet is az. Egy hortobágyi gulyástanyán, öreg akácok alatt, az öreg számadó gulyás, Kovács György, majd két méter magas, széles vállú, sasorrú magyar beszél, mozog, és játszik Párizs franciáinak. A háttér pedig a Hortobágy kék levegőtengere, melynek alján vizet ringat a délibáb.” A forgatás öt napig tartott, ebből kettőt töltöttek a művészek a Hortobágyon. „Debrecenben egészen eltitkolt helyen van fölállítva a filmelőhívó laboratórium, ahol a jövő hét elején preparálja ki a filmeket Mr. Simon H.,5S a Hunnia Biográf társaság művezetője: Akkor dől el, hogy siker ko- ronázta-e a nagyszerű vállalkozást. Lehetetlen hogy nem, mert a legtöbb jelenetet kétszer-háromszor veszik fel.” Az operatőr egy „hideg francia” volt.60 A film a következőképpen épült fel. „Az első jelenetet még Pesten, a Vígszínház díszleteivel készítették. Magyar parasztház, belsejében tulipános bútorok, jómódú cívis bogárszemű szép leánya, a lány tesz-vesz, vágyódva néz az ablak felé, halkan felsikolt, nyílik az ajtó, betoppan a csikós, megkéri a lány kezét, az apa gőgösen elutasítja." „A második jelenettel kezdődik a hortobágyi élet bemutatása, amiért tulajdonképen íródott a darab. Tenger síkság. A képről ásítozík a csend. Néhány gémeskút, néhány facsoport a messzeség ködébe burkolózva. Azontúl semmi. A gép lassan fordulni kezd, köröskörül még mindig a végtelen semmit látja, és rajzolja be a gép lencséje. A kép berregni fog és a vásznon ugyanegy kép gubbaszt: kerek horizont, ráboruló éggel, azon belül a puszta egyhangú végtelensége. A következő képben a hortobágyi élet jeleneteire kerül sor. A ménes. Vékony lábú, pusztán nőtt, idegesen riadozó pompás pej csikók. Most százával együtt megállnak, felénk bámulnak, meghorkannak, majd nekivágnak a pusztának, selymes hátukon aranyos reflexet tükröz a nap. Egy csikós pányvát vet, csodálatosan biztos szemmel és kézzel, megveti a lábát a kemény, szikes földön: egyszerre két gyönyörű 55 A kivétel természetesen itt is erősíti a szabályt, hiszen a színházren- dező Janovics Jenő Kolozsváron a szintén a színház melléküzem- ágaként működő saját filmvállalatával, eredeti szemléletével és maga rendezte filmjeivel a magyar filmművészet megteremtője, számos tehetség felfedezője, mestere lett. 56 ÁBEL Péter 1997.186-188. 57 HAJDÚ S. 1912. - Janovics ugyanezt ismerte fel a népszínművek filmrevitelével: „ez a kicsi ország a maga szűkre határolt nyelvterületével csak valami különleges stílussal, valami jellegzetes sajátosság révén, valami zamatos eredetiség színében vonhatja magára a külföld figyelmét.” Idézi BALOGH Gyöngyi 2008. 58 Ebben téved az újságíró, hiszen az Egy csók története, a Benjamin karrierje és a Keserű szerelem szintén ekkora terjedelmű, kéttekercses filmje volt a vállalatnak. Vö.: ÁBEL Péter 1997.188 - Két tekercs, vagyis 600 méter film levetítése kb. húsz percig tartott. Vö.: MAGYAR Bálint 2003. 64. 59 Az ismeretlen művezető hol Mister, hol Monsieur Simone néven szerepel; egy forrás amerikainak mondja: vö.: KŐHÁTI Zsolt 1996. 37. 60 A Hunniánál két Gaumont-operatűr, Pierre Paul Guilmans és Raymond Pellerin dolgozott. Vö.: ÁBEL Péter 1997.187. 219
