Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Mészáros László: Dezső Kázmér, a múzeumalapító polgármester (1883–1959)
Történelem Mészáros László Dezső Kázmér, a múzeumalapító polgármester (1883 - 1959) Nagykőrösön az elmúlt századokban sok kiváló városvezető, polgármester működött, akik mind szívükön viselték városuk sorsát. Ilyen volt Bakos Ambrus főbíró,1 aki a város földesúri terhek alóli megváltakozása, a redempció korában állt a város élén, 1848-ban pedig a Hétszemélyes Tábla bírójává nevezték ki. Méltó utóda volt a polgármesteri székben Gubody Sándor,1 2 a nagytekintélyű országgyűlési képviselő, Ádám László,3 aki a nagykőrösi Arany-szobor felállítását kezdeményezte és Póka Kálmán,4 aki „a városi közigazgatás Puszta r<i derei JOJEISQ CSjtjL®) ősi czimerc A Pusztarádóczi Dezső család címere homlokzatának támaszpillére” volt. E sorba illeszkedik Dezső Kázmér, Nagykőrösnek 1924 és 1944 közötti polgármestere, akinek munkássága idején Nagykőrös a Duna-Tisza köze egyik vezető városává fejlődött. Maradandó alkotásaival - így többek között a nagykőrösi múzeum megalapításával - új fejezetet nyitott a város történetében. E gazdag életútra tekintünk vissza születésének 125. évfordulója alkalmából. Dezső Kázmér 1883. november 23-án született Nagykőrösön, ősi nemesi családban. A család dunántúli eredetű, 1572-ben kaptak nemesi címet és a Vas megyei Pusztará- dóc birtokról nemesi előnevet. Dezső Kázmér nagyapja, az 1818-ban született Dezső Pál a nagykőrösi gimnáziumban tanult, majd ide is nősült. Kopa Lídiát, a híres nagykőrösi professzor, Hányoki Losontzi István unokáját vette feleségül. Fiuk, dr. Dezső Gyula (1848-1905) a nagykőrösi tanítóképző tanára volt, aki jogi és politikai írásai mellett verseket, színdarabokat is írt. Felesége Feichtinger Oktávia (1849-1939), a híres botanikus dr. Feichtinger Sándor esztergomi városi főorvos lánya volt. Öt gyermekük született, másodikként Kázmér. Testvérei közül bátyja, Lóránt és Hilda nevű húga fiatalon elhunyt. Másik húga, Alice Trócsányi József felesége lett. A harmadik fiú, Dezső Gyula (1887-1972) apja nyomdokain haladva öregbítette a család hírnevét. A jogtudományok egyetemi tanára lett. Dezső Kázmér a nagykőrösi református főgimnáziumban érettségizett 1901-ben, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatója lett. Tanulmányait a kecskeméti református jogakadémián fejezte be 1905-ben. Közben egy féléven át a Keleti Kereskedelmi Akadémia hallgatója is volt. A jogász és közgazdász végzettségű ifjú első munkahelye a Magyarország című politikai napilap, ahol németből és franciából fordított. Egy év múlva az esztergomi Kereskedelmi és Hitelbankjogi osztályán dolgozott, majd 1907-ben szülővárosába tért vissza: november 1-jétől közigazgatási gyakornok lesz a városi jegyző mellett. A következő évben a városi rendőrség alkapitányává nevezik ki. Itt szolgált egészen a világháború kitöréséig, amikor is önként jelentkezett katonai szolgálatra. 1917-18-ban az olasz fronton mint tüzérzászlós részt vett a 12. isonzói csatában és a potselei 1 Bakos Ambrus (1787-1852) ügyvéd, Nagykőrös főbírája 1827 és 1848 között több alkalommal. 2 Gubody Sándor (1798-1885) mérnök, országgyűlési képviselő, polgármester (1867-1868). 3 Ádám László (1837-1920) mérnök, polgármester (1880-1888). 4 Póka Kálmán (1846-1909) ügyvéd, polgármester (1888-1898). 189 |
