Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: Az egyeki rév

Tisicum XVIII.

A helyzet elmérgesedése perhez vezetett. A főkáptalan vizsgálatot kezdeményezett, hogy repositionális29 pert indíthasson, s helyreállítsa révbirtoklási jogait. A bizonyság keresése kiterjedt mindazokra a településekre, amelyeknek a lakosai rendszeresen használták az egyeki átkelőt. Ilyen helység volt Tiszaörs, Tiszaszentimre, Kunhegyes és Kunmadaras. Kunhegyes és Kunmadaras tanúsítványát beírták a falukönyvbe. Mindkét település igazolta, hogy a rév bérlője Egyek, s azon által Dorogmának Miskolcra menve számukra ez volt a legrövidebb járható út. Tanúsították, hogy a révbért mindenkor az egyeki révésznek fizették. Mindehhez Kunhegyes tanácsa hozzátette, hogy a révbért „a Tisza bal partján fekvő Rév Tanyánál vagy Kunyhónál” fizették a révész kezébe.30

A repositionális per végeredményét jelenleg nem ismerjük, kiderítése további kutatást igényel. Bizonyos, hogy az egyeki rév, amelyet legtöbbször Dorogma nevével jelöl az utókor, a Tiszántúlról Miskolc felé igyekvők számára fontos összekötő kapocs volt. Az 1836-ban bekövetkezett szomszéd- sági viták azonban azt is megmutatják, hogy eredményes együttműködés csak toleranciával érhető el, másként a rév nem összeköt, hanem elválaszt.

29 Repositionális per = visszahelyezési per

30 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2008.199/391.