Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Havassy Péter: Várurak és várúrnők a középkori Gyulán
Tisicum XVIII. Gyula várát átadni Ferdinánd megbízottjának, Áldana lippai kapitánynak, s cserébe életfogytiglani birtoklásra megkapják feleségével együtt Bodókő (Boldogkő) várát és uradalmát, valamint 13000 forintot két részletben, további 1000 forintot a király különös kegyelméből. Patócsinak hamar összejött az életfogytiglan, mert a hivatalos átadást már nem érhette meg, a köszvény április 11-én végzett vele. A hivatalos átadást végül is már az özvegy, Thurzó Margit grófnő bonyolította Patócsi Zsófia sírköve (1583) le, melyben segítségére volt, érdekeire az utolsó pillanatig figyelve rokona, Patócsi Boldizsár és veje, Bebek György. Ennek kapcsán még röviden szólunk Patócsi Ferenc leányáról, Zsófiáról, aki Bebek Györgyhöz ment férjhez. Amikor a pártoskodó főúr megfékezésére 1567. január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány ostrom alá vette Szádvár várát, azt férje távollétében Zsófia asszony olyan hősiesen védte, hogy azt a hadtörténetben Zrínyi Ilona munkácsi helytállásához hasonlítják. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai olyan súlyosan megrongálódtak, hogy a gyalogsági roham megindítása előtt - szabad elvonulás fejében - a védők a vár feladására kényszerültek. Leányuk Bebek Zsuzsanna, Báthory István lengyel király unokaöccse, István Kraszna vármegyei főispán felesége lesz, s ebből a házasságból származik az utolsó Báthory az erdélyi fejedelmek székében, Gábor (1608-1613). A királyi vár kapitányai közül, talán még várnagy korában élhetett Gyulán Mágocsi Gáspár felesége, Patócsi Anna, ezt követően se Hennyei, se Bornemissza, se Törteli Kun Balázs feleségének a várban való tartózkodásáról nem tudunk. Korábban már említettük, hogy az utolsó várúrnő, aki egyben a gyulai várban hunyt el 1562-ben, Kerecsényi László felesége, az erdélyi fejedelem és lengyel király István, valamint az erdélyi vajda és helytartó, Kristóf testvére. Mint láttuk, 1552-ben ismét királyi, s ezzel összefüggésben a legfontosabb végvár lett 14 évig a vidéken. Összefoglalóan elmondhatjuk: a vár megépítésétől a töröknek való feladásáig döntően a királyi udvarhoz, s nem csak a magyarhoz köthető vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az uradalom birtokosa vagy úrnője. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A spanyol, itáliai, lengyel, német, cseh, osztrák, horvát, dalmát, bosnyák kapcsolatok nemzetközi érdeklődésre is méltó szintre helyezik a gyulai várat, s ezek a friss kutatási eredmények egyben az új állandó kiállítás szempontjából feltételezik azt, hogy itt olyan minőségű tárgyak voltak, amelyek megközelíthették a királyi palota berendezésének színvonalát. 110
