Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből

Történettudomány | Az első film vetítése az új rendszerrel: „A humor és báj, a kaland és szépség szívet derítő filmje! Jean Harlow, Robert Taylor mindent felülmúló ragyogó együttes alakítása: „Őnagysága inasa" A legédesebb szerelmi történet a legbájosabb szereplőkkel. Rendezte W. S. Van Dyke. FOX Híradó Előadások vasárnap 3, 5, 7, 9 hétköznap 5, 7 ó."

22 A következő előadáson „A negyvenéves asszony" volt a műsoron, a nézők kívánságára, mert a nézők megtehették, hogy egyszer-egyszer visszakérjenek filmet és a mozi megtehette, hogy újra levetítse azokat (terjesztették a szervezők). Valójában nem erről volt szó, de erre később visszatérek. Kísérőfilm: Athén és az Akropolisz - kultúrfilm, és továbbra is: „Új hangos berendezés Westerns Elektric hangszóróval." Hosszú ideje használt és bevált reklámfogás, hogy a helyi megyei lap hasábjain „Mozi" címmel szöveges beharangozó olvasható. Például; „Úrilány szobát keres - Zilahy Irén hangos filmje." „Ha azt mondjuk ez a film, amelyet Kulinui-Rejtő múlt évi operettjéről Balogh Béla rendezett, jobb az eddigi filmek többségénél, nem sokat mondunk, de mégis eleget, hogy kiemeljük az átlagból. Egészen jól indul a mese, a rendezés is frissebb ötletesebb a szokottnál. Persze az egésznek Zilahy Irén az érdekessége, aki nagyon szép és nagyon kedves és egész beszédén, mozgásán, megérzik a jó külföldi iskola. Somló Ivánban is végre oly filmszínészt kap a közönség, aki természetesen emberi hangon beszél, Kabos Gyula örök és változatlan filmfigurája pedig, ha eddig tetszett, ezután is tetszeni fog a közönségnek - ez ellen nincs apelláta. Salamon Béla egy kis jelenetben jólesően mulatságos. A felvételek, a díszlet is jobbak az eddigieknél, a zene pedig, Zsigmondi Pál munkája, friss, kellemes, és mai, a legfontosabb, ízléses. Általában az egész produkcióban több az ízlés, mint amennyivel eddig filmeken találkoztunk, ezt szívesen jegyezzük meg. "

23 Újabb adalék Szolnok „filmes" történetéből, igaz egy kis gúny érződik az alábbi tudósításból. „Filmfelvétel lesz Szolnokon? Vadnai László és Görög László, a két közismert író, tegnap este Szolnokra érkeztek, hogy itt előkészítsék egy szolnoki tárgyú film felvételeit. Igen érdekes, hogy a két író számára semmiféle kedvezményt nem voltak adni képesek, amikor működésükkel Szolnoknak is használnak. Pécs és Eger ezreket áldozott, amikor most nemrég ott is filmeztek.... "

2

4 1937. november 17-én a Nemzeti Mozgó bemutatta a „Budapest Film" első munkáját a „Mámi"-t, Fedák Sári tüneményes - ahogy a cikk is Írja - alakításával. Az ősz első amerikai slágere pedig a Roy Del Ruth által rendezett „Mimi, a gazdag ember lánya". A premier mozik, így a Nemzeti Mozgó is - a közvélemény és egyben a társadalmi szervezetek, egyesületek szócsöve volt. „A Fekete apáca c. film Szolnokon. Az Akció Katolika országos vezetősége a napokban megállapodott a szolnoki mozik igazgatóságával, hogy a „Fekete apáca" c. nagysikerű vallásos filmet Szolnokon is bemutatják ... "

2

5 Melynek bemutatását az 1938-as Eucharisztikus év is befolyásolta. Bemutató, Nemzeti Mozgó január 15-16. Magyar nyelvű bevezetőt mondott Főtisztelendő Kovács Sándor püspöki tanácsos, az A. C. ország titkára. Kísérőműsor: Csibi békekonferenciája és Kóbor Jancsi, a közkedvelt ének- és gitárművész személye, fellépése. Sajnos az 1938-as év elejétől - hosszú ideig - nincs külön filmelőzetes a helyi lapokban, csak a Hírek rovatban a műsor, de a többi általános hírrel együtt. Magyar filmet keveset vetítenek. Februárban műsortorlódásra hivatkozva is csak két hazai filmet tűznek műsorra. Márciusban viszont vetítik a „Marika" c. filmet. Még ugyanebben a hónapban - március 6-án - tragikus eseménynek volt helyszíne a Nemzeti Mozgó. „Hirtelen halál. Péntek este a Nemzeti Mozgóban tartott légvédelmi előadáson összeesett és meghalt Szilárd Sándor 51 éves Gorove utcai kereskedő." A tragikus esemény mellett azért voltak örömteli pillanatok is, mivel premier mozihoz hűen a budapesti premierekkel egy időben mutatták be -1938. április 10-én - a „Maskerade" c. filmet (rendezte: Robert Z. Leonard). A filmek nagy részét amerikai és francia alkotások tették ki, legtöbbjüket a FOX forgalmazta. A jó ötletért nem ment a szomszédba a Nemzeti Mozgó vezetése. „Ha a MÁV-Csepel mérkőzést nem találja elég izgalmasnak, úgy jöjjön el egy izgalmasabbra a Nemzeti Mozgóba, ahol bemutatjuk legújabb filmünket „Tarzan bosszúját." Gondolható, hogy az akkori MÁV csapatának sem mehetett valami jól. Egyébként a mérkőzés eredménye 3 : 3 lett. Egy kedves történet a Szolnoki Újságban, 1938. november 20-án. „A filmhíradók lassított vetítését kívánja a közönség. Miért nem tapsolnak Szolnokon a filmhíradóknak?" „A szolnoki moziközönség körében egyre inkább hallható az az óhaj és kívánság, hogy a mozi vezetősége ezeket a filmhíradókat lassítottabb leadásban vetítse, mivel azok rendszerint oly gyorsan peregnek, hogy még a magyarázó feliratok elolvasására sincs idejük a nézőknek." A Nemzeti monstre műsorokat is produkált. Épp ez év július 9 és 10-én, mindössze két napig. Háromórás műsorban három filmet vetítettek. Chaplin, Stan és Pan, Zoro és Huru, 15 felvonásban. Kísérőfilm a magyar „Sárga csikó" volt. Fontos szerepet játszott a mozi az ifjúság felvilágosításá22 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1937. augusztus 29. 23 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1937. október 3. 3. 24 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1937. október 3.. 25 Szolnok és Vidéke 1938. január 9. 3. 529 |