Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről
Régészettudomány 5. kép - Csengersima-Petea/Pete: a feltárás keleti része 1: Felsöszőcs II, 2: Gáva l/Lâpuç II, 3: bronzkor, 4: nem bronzkori objektum, a: a Felsőszőcs II objektumok által határolt terület, b: Gáva l/Lâpuç II objektumok által határolt terület Abb. 5.: Csengersima-Petea/Pete, der östliche Teil der Freilegung: 1, Felsőszőcs II; 2: Gáva I/Läpu§ II; 3: Bronzezeit; 4: kein bronzezeitlicher Befund; a, durch Felsőszőcs ll-zeitliche Befunde umgrenztes Gebiet; b, durch Gáva I /Lâpuç ll-zeitliche Befunde umgrenztes Gebiet. A fenti lelőhelyeket a kerámia díszítési technikája (főként a bekarcolt spirális motívumok) alapján a C. Kacsó által Felsőszőcs l-nek nevezett fázishoz köthetjük, amelyben együtt fordulnak elő a T. Bader által elkülönített Medieçu Aurit és Culciu Mic fázisok. 1 6 A késő bronzkori település A település kerámiaanyagában két késő bronzkori horizontot különböztethetünk meg: a késői Felsőszőcs kultúráét (2-4. kép, II. tábla) és a korai Gáva/Lapus II jegyeit ötvöző csoportét (2., 5. kép, III. tábla). A két horizont régészeti objektumai térben nagyrészt elkülönülnek, így valószínűbbnek tűnik, hogy időben egymást követő településekről van szó. 17 A felsőszőcsi kultúrához köthető régészeti objektumok 16 KACSÓ, Carol 1987. 67-68. BADER, Tiberiu 1978, 73-77. 17 Van néhány kis mértékben kevert anyagú gödör. Kérdés, hogy az ezekben talált kevés felsőszőcsi típusú töredék nem véletlenül - pl. az állatok mozgása miatt - került-e oda. területileg két csoportra bonthatók. Túlnyomó többségük az Erge pataktól keletre, annak teraszán feküdt. 147 m szélességben csak a felsőszőcsi kultúra objektumai kerültek elő (kivételt képez a 23. gödör), köztük hat lakóházzal. A patak medrétől keletre haladva mintegy 250 m hosszan igen intenzív a felsőszőcsi település, majd egyre szórványosabb lesz, míg végül csupán néhány elszigetelt felsőszőcsi objektumot találunk a túlnyomó részt Gáva l/Lápus II anyagú területen. Vagyis elértük a felsőszőcsi település keleti szélét, amit az is alátámaszt, hogy 5 bronzkori edénydepó került itt elő (ezekből 3 bizonyosan a felsőszőcsi kultúrához köthető). A település központi részén ilyen vagy ehhez hasonló edénydepók egyáltalán nem fordulnak elő. A másik felsőszőcsi egység a pataktól ÉNy-ra esik. Vagyis a XVIII. századi térképen feltüntetett széles patakmeder mindkét oldalán húzódott az egykori telep (1. ábra). Ugyanakkor a román területen, a pataktól É-ra végzett kutatóárkos feltárás során nem kerültek elő bronzkori objektumok, ez alapján feltételezzük, hogy a település K-i felén a patak lezárta É-ról a falut. A település pontos D-DNy-i határvonalát nem ismerjük. 91 |
