Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről

Tisicum XIX. humuszt eleinte kézi, majd gépi erővel termeltük ki. Az egykori felszínt 20-40 cm, a határátkelő főépületének közelében pedig az 1,2 méteres vastagságot is elérő agyagréteg fedte. Ahogy már említettük, az Erge patak medréből kitermelt agyagról van szó. Az országhatár irányában ez a réteg fokozatosan vékonyodott, majd eltűnt. Alatta őskori kultúrréteget azonosítottunk az altalaj fölött. Itt már nagy számban jelentkeztek a régészeti leletek, esetenként régészeti objektumok is (égett agyagfelületek, edénydepók, esetenként gödrök). Összesen 3676 m

2-nyi területet tártunk fel 174 régészeti objektummal. Több tényező járult hozzá ahhoz, hogy Románia területén a magyarországihoz viszonyítva jóval kisebb területet kutathattunk át. Az ok elsősorban az volt, hogy a feltárás csak akkor kezdődött, amikor a határátkelő építési munkálatai már javában folytak. Már állt a határállomás főépülete, az új beléptető pavilon és a Romániából kivezető új út. A kézi humusz-kitermelés is lassította a munkát. Bár kis területet tanulmányozhattunk, a szondák biztosították, hogy mintegy 2 hektárnyi területen áttekintést nyerjünk a régészeti objektumok elhelyezkedéséről. A határ két oldalán 3,93 hektárnyi területet tártunk fel, amelyik egy 650 m hosszú és 100-120 m átlag szélességű területet fed le a több mint 7 hektáros régészeti lelőhelyből. Kultúrrétegek A kultúrrétegek megléte és hiánya alapján a feltárt területet három részre tagolhatjuk: az Erge pataktól nyugatra középső bronzkori, míg a legkeletebbi területen (gyakorlatilag a romániai oldalon) késő bronzkori kultúrszintet sikerült megfognunk. E kettő között kultúrréteget nem találtunk. A három egység ennek megfelelően az alábbi: 1./ Késő bronzkori járószint: az agyag, majd a 20-25 cm vastagságú, barnás humuszréteg alatt 15-35 cm vastagságú, fekete réteg. Benne számos edénydepót és paticsfelszínt tártunk fel. A nagyszámú, szétszórt paticstöredék alapján maszszív, összefüggő paticsfelületeket feltételezünk. A kultúrréteg felső harmadát a földműveléssel tönkretették. Az eke által a nyakuknál eltört edények egyértelmű bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a késő bronzkori járószint 10-15 cm-rel vastagabb volt. Megfigyeltük, hogy a két felsőszőcsi felszíni lakóház a 2. kép-Csengersima-Petea/Pete: a bronzkori objektumok 1: középső bronzkor, 2: középső bronzkori anyag későbbi objektumban, 3: Felsőszőcs II, 4: Gáva I/Läpu§ II, 5: bronzkor, a: a középső bronzkori objektumok által határolt terület, b: a Felsőszőcs II objektumok által határolt terület, c: Gáva I/Läpu§ II objektumok által határolt terület Abb. 2.: Bronzezeitliche Befunde in Csengersima-Petea/Pete: ! Mittlere Bronzezeit; 2, Mittelbronzezeitliches Material in einem späteren Befund; 3, Felsőszőcs II; 4, Gáva I/Läpu§ II; 5, Bronzezeit; a, durch die mittelbronzezeitlichen Befunde umgrenztes Gebiet; b, durch Felsőszőcs ll-zeitliche Befunde umgrenztes Gebiet; c, durch Gáva I/Läpu§ ll-zeitliche Befunde umgrenztes Gebiet. | 88