Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Muzeológia - Tárnoki Judit - Tücsök és bogár a bronzkori régészetben - Kutatástörténeti érdekességek
Muzeológia Irodalom BALÁZS Béla 1905. A tibold-daróczi (Borsodm.) bérczúti őstelep (Első közlemény). ArchÉrt 25. 407-415. BANNER János - BÓNA István - MÁRTON Lajos 1959. Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg. ActaArchHung 10.1-140. BARTALOS Gyula 1899. Honfoglaláskori s egyéb régiségleletek Egerben és vidékén. ArchÉrt 19. 353-360. BOGNÁR András 1978. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. I. Jászkunság. Kecskemét-Szolnok. BÓNA István 1992. Bronzezeitliche Teil-Kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Teil-Siedlungen an Donau und Theiss. (Hrsg.: Walter MAIER-ARENDT) Frankfurt am Main, é.n. 9-39. CSALOG Zsolt 1965. Leletek és ásatások Tiszafüreden. In: Múzeumi Levelek 7-8. 22-23. CSÁNYI Marietta - STANCZIK Ilona 1982. Előzetes jelentés a Tiszaug-kéménytetői bronzkori teli-telep ásatásáról. - Vorbericht über die Ausgrabungen der bronzezeitlichen Teilsiedlung von Tiszaug-Kéménytető. ArchÉrt 109. 239-254. FOLTINY János 1870-1870. Archaeologiai levelek V. és IX. ArchÉrt IV. 36-39 és 75-77. 1870a. Archaeologiai levelek XXIII. és XXIX. ArchÉrt III. 136137 és 164-165 1870b. A szíhalmi Árpádvár vagy Földvárhalom ásatásának s az ott lelt tárgyaknak ismertetése. Századok 442-455. HAMPEL József 1881. Jelentés az orsz. rég. és embertani társulat üléseiről. ArchÉrt 1. III-XI. KALICZ Nándor 1957. Tiszazug őskori települései. — Urzeitliche Siedlungen in Tiszazug. RégFüz 8. KOVÁCS Tibor 1989. Adatok az Ipoly-Zagyva-vidék középső bronzkorához. — Beiträge zur mittleren Bronzezeit der Eipel-Zagyvagegend. ArchÉrt 114. 3-21. KUBINYI Ferenc 1861. Magyarországban talált kő- és bronzkori régiségek. ArchKözl II. 81-113 és Képatlasz V. fejezet. LOSSONCZY István 1902. A vattai testhalmi őstelepről (Borsod m.). ArchÉrt 22. 345-350. MAGYARY Kornél 1889. Tarnahegyi ásatás (Heves m.). ArchÉrt 9. 375-379. MIHALIK József 1896. Abauj-Torna vármegye őstörténete. In: Abauj-Torna vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk.: SZIKLAY János - BOROVSZKY Samu) Budapest, 463-473. MILESZ Béla 1901. A tiszafüredi múzeum 1900. évi gyarapodása. ArchÉrt 21. 360-363. 1902. A tiszafüredi múzeum és közkönyvtár az 1901. évben. Eger. Név nélkül 1885. A bronzcultura Magyarországban. ArchÉrt 5. 281-282. NOVÁKI Gyula - SÁNDORFI György 1992. A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). — Die Burgen des historischen Komitats Borsod (von der Urzeit bis zur Kurutzenzeit). Budapest - Miskolc. NYÁRY Albert 1907. Ásatás a szécsényi Kerekdombon (Nógrád m.). ArchÉrt 27.222-231. 1909. A piliny-várhegyi őstelep. ArchÉrt 29. 415-432 NYÁRY Jenő 1869. Régészeti jelentés. Századok 3. 641-644. 1870. A lapujtői pogány-temetőről. ArchÉrt III. 5-7. PESTY Frigyes 1988. Borsod vármegye leírása 1864-ben. In: Documentatio Borsodiensis V. (Szerk.: TÓTH Péter) Miskolc. PINTÉR Sándor 1897. Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban. Losonc. PULSZKY Ferenc 1897. Magyarország archaeologiája. I. kötet. Bp. 607 |