Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Muzeológia - Tárnoki Judit - Tücsök és bogár a bronzkori régészetben - Kutatástörténeti érdekességek
Muzeológia 1. kép Település rétegek Gomba-Várhegyen, Kubinyi Ferenc rajzának értelmezése alapján (KUBINYI Ferenc 1861. V. t. 2) Abb. 1: Siedlungsschichten in Gomba-Várhegy, anhand der Interpretation der Zeichnung von Ferenc Kubinyi (KUBINYI Ferenc 1861. V. Tafel 2. Abb.). humusz padlórétcg padlóréteg égett réteg (Kubinyi 4. rétege) padlóréteg vani teli ásatása bizonyítja -, de a vatyai gödrök mindent öszszezavarnak. Kubinyi nem is bajlódik a rétegekkel, ahogy az az eredményeit közzétevő publikációja - egyébként gyönyörű -távlati rajzain is jól látszódik. Az ásatási helyszínrajz közlése egyébként úttörő tett a részéről, hasonlót még jó 80 évig ne is keressünk a magyar szakirodalomban, A következőket majd Tompa Ferenc fogja publikálni az 1930-as években. Elmondása és rajzai alapján 3 helyszínen végzett kutatást, két „szondát" ásott a teli árokkal védett belsejében, egyet pedig a sáncon kívül. A helyszínrajzaiból kiviláglik, hogy a kor kutatói nem sokat törődtek a szelvény csinosításával, szabálytalan, kerekded vagy ovális gödröket ástak a biztató helyeken. (Hogy ez általános tendencia, kiderül Nyáry Albert 1907-es beszámolójából, ahol azt írja, hogy „jókora kútnak megfelelő kerületű helyen" fúrt bele a szécsényi Kerekdombba. 4 2) A három rajzból különösen a 2. számú érdekes, ugyanis az azon ábrázolt „szonda" falában három látványos bronzkori réteg különíthető el! Mit is ír róla Kubinyi? Ez a „szonda" 1 öl és 4 láb (azaz kb. 3,1 méter) mély volt, szája ovális, kb. 2,5 m x 3,7 m területű. 4 3 Kubinyi 5 réteget különít el - hatodikként az eleven, azaz bolygatatlan felszínt nevezi meg. Ha a rétegei vastagságát összeadjuk, kevesebb mint 2 métert kapunk, vagyis valamit biztosan nem számolt be rétegként. 1. réteg: fekete föld, hamuval és cseréppel vegyesen, 31 cm vastag, 2. réteg: világos színű, homokos agyag, 31 42 NYÁRY Albert 1907. 231. 43 Az ölben és lábban megadott méreteket átszámoltuk: 1 öl = 189 cm, 1 láb = 31 cm, 1 hüvelyk = 2,63 cm. cm vastag, 3. réteg: tűzpad, kb. 15 cm vastag, 4. réteg: fekete színű kevert föld, hamuval, faszénnel, kb. 90 cm vastag (ebből a faszenes réteg 3-4 cm vastag), 5. réteg: újabb tűzpad, kb. 15 cm vastag, 6. réteg: homokos eleven föld. Rajzán a 4. számmal jelölt réteg faszenes sávja azonosítható be a „szonda" falában, a gödör alsó harmadában látható fekete csík képében. 4 4 Mai szemünkkel így értékelhetjük Kubinyi „szondájának" profilját - mélységadatokat nem tudunk számolni, mivel a rajz perspektivikus, így nem méretarányos. A szelvény felső rétege a bolygatott, művelt humuszréteg, alatta bizonytalanul, de elválik egy feltöltés, esetleg omladékréteg. Ez alatt egy teljesen vízszintes, vastagabb világos réteg rajzolódik - ez biztosan egy agyagos padló, a rajz még azt is érzékelteti, hogy a padló töredezett, többször megújított. Alatta újabb homogén feltöltési-planírozási réteg következik. Alatta megint egy vízszintes, világos (agyagos?) padlóréteg látható, talán még azt is megkockáztatnánk, hogy a gödör jobb oldali részén omladékrögöket (fekete foltokat) ábrázolt a rajzoló. Ez alatt a 2. szint alatt egy vastag (a rövidülés miatt a többinél is vastagabb) feltöltés és omladékréteg következik. Az omladék tetején rajzolódik a Kubinyi által 4. rétegnek nevezett látványos faszenes csík. Az omladék alatt húzódik a szintén vízszintes, világosabb sáv képében mutatkozó agyagpadló. A padló alatt ismét vastag, morzsalékos, rögös planírozás következik - és itt vége a szelvénynek. Kubinyi szerint elérték 44 KUBINYI Ferenc 1861. Képatlasz V. tábla 2. ábra. 605 |
