Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Muzeológia - Tárnoki Judit - Tücsök és bogár a bronzkori régészetben - Kutatástörténeti érdekességek

Muzeológia A tellek gyors és izgalmas eredménnyel kecsegtették a korabeli kutatókat, ezért sokat és szívesen ástak réteges telepekbe. 1864-ből Pesty Frigyes szórakoztat el bennünket egy tanulságos történettel, miszerint az emődi Nagyhalom titokzatos kincseinek felkutatására társulat alakult, akik a szomszéd faluból valódi táltos fiút szerződtettek, aki állította, hogy látja a földben megbúvó értékeket. A kincskeresők a táltos legényke utasítása szerint neki is láttak a munkának, a téli hideggel dacolva 2 m mélységig derekasan le is ástak ott, ahol a táltos az elsüllyedt vár kapuját látni vélte. A fiú valószínűleg rosszat sejtett, mert még az ásatok türelmének elfogyása előtt elszelelt, a társulat pedig igazlátó híján beszüntette működését.'

8 Ez a fokozott érdeklődés több esetben a telep teljes pusztulásához is vezetett, hiszen ezek az ásatások nem álltak másból, mint a halmok átforgatásából és a leletek puszta összeszedéséből. Ilyen sorsra jutott a szihalmi Árpádvár, melyet 1868 és 1871 között kutatója, Foltiny János segédlelkész, saját bevallása szerint jó egyharmadában „megforgatott" - az ásatást meglátogató Pulszky Ferenc szerint azonban teljesen megásta, ott „át nem fordított rész mi sem maradt".

1

9 Ehhez képest csekély eredményre jut, megfigyeli ugyan az egymás felett kanyargó hamu- és földereket, de ebből csak annyit szűrt le, hogy ezen a helyen állandó és nagy tüzelés zajlott.

2

0 Nyilván többször gyűlt meg a baja a keményre átégett omladékréteggel, mely miatt tüzelőhelynek tartotta a telepet. A telepnek a helybeliek adták meg a kegyelemdöfést, akik az ásató nélkül árván maradt teli anyagát vályogvetéshez kezdték hordani. Hogy a lassú pusztulást megállítsák, 1885-ben, ünnepélyes keretek között emlékhelyet készítettek rá: a halom tetejét elplanírozták, felállítottak rá egy kőkeresztet, a telepet körbeárkolták és feljáratához kaput emeltek.

2

1 Hasonló sorsra jutott a századfordulón SzécsényKerekdomb, ahol Pulszky Ágoston

2

2 saját elmondása szerint 1874-ben, egy holdvilágos éjszakán (sic!) összesen 400 kubikus dolgozott, majd társzekérrel vitték a leleteket Pestre.

23 Elképzelhető, mi maradt meg a mindössze 30 m átmérőjű kis teliből, amelynek ennyi szakavatott, tiszai gátépítésen edzett kubikus veselkedett neki. Arról meg végképp nincs információnk, hogy mi lett a végcélja a szekérrakománynak, még akkor se, ha lefejtjük erről az adatról a szóbeszéd túlzásait és feltételezzük, hogy egy jó nagy ládányi lelet indult útnak. A Nemzeti Múzeum ugyanis alig egy-két doboznyi anyagot őriz a Kerekdombról, azt is Pintér Sándor hagyatékából.

2

4 Ez a szép, ma is szabályos kör alapú halom rendkívüli módon izgatta a környékbeliek fantáziáját. Beszélték, hogy belsejében három kádban arany, ezüst és réztallér van elrejtve, az odavezető titkos ajtó pedig karácsony éjfélkor nyílik ki, az úrfelmutatás alatti harangozáskor. Egy szegény parasztaszszony ki is leste az ajtó megnyílását, de kalandja szörnyű véget ért, mert kisfia örökre bezáródott a titkos kamrába.

2

5 Ezért aztán biztos különös izgalommal bukkanhatott rá 1906-ban Nyáry Albert a domb tetején egy kövekkel körberakott és kőlappal lezárt üregre. A lapot elmozdították - és nem találtak alatta semmit, se kádat, se gyereket.

2

6 A hóbortos magánzók sem kímélték a telieket, 1871-ben Szilágyi Ferenc egy szál magában hat hónapon át ásta a Felsődobsza melletti Várdombot.

2

7 E magányos tevékenységének eredményeiről csak annyit tudunk, amennyit - szerencsére - elmondott Mihalik Józsefnek, aki Abaúj-Torna vármegye őskorának ismertetése során említi, hogy a Várdombon még 2,6 m mélyen is megszenesedett búzaréteget lehetett találni. Sőt, Mihalik leírásából az is kiderül, hogy Szilágyi szerint a konyhahulladék-rétegeket négyszer simították el agyaggal - ez valójában azt jelenti, hogy négy padlóréteget is sikerült megfigyelni az ásatás során.

2

8 A 19. századi próbálkozások büszkélkedhetnek egy Guinness-féle rekorddal is: Hild Viktor - aki egyébként megyénk kiemelkedő tudású kutatója és műgyűjtője - kereken két órán át tartó ásatást végzett Jászberény határában 1899. szeptember 21-én, egy feltehetően Hatvan-kultúrás teli-telepen. Hild mentségére legyen mondva, hogy nem is itt akart ásni, de a terület birtokosa, Csíkos Oláh uram olyan kitartóan üldözte földjének vélt kincseivel, hogy nem tudott mást tenni, nyitott egy 10 x 1 m-es árkot a lerázhatatlan tanyagazda földjén.

2

9 Nemcsak az ásatás tehet tönkre végérvényesen egy telit. A Tiszafüred melletti Ásotthalom is ilyen sorsra jutott. A telep felfedezése 1876-ra tehető, amikor Tariczky Endre - Tiszafüred plébánosa - először „búvárolt" benne. Már ekkor 392 cm mélyre lejutott.

3

0 A századfordulótól a Milesz Béla és Tariczky Endre vezetésével létrejött Régészeti Egylet ásatásai rendszeressé váltak és beszámolóik alapján hatalmas területre terjedtek ki. Még a feltárást meglátogató Wosinszky Mór is azt javasolta, hogy „okvetlenül tüzetesen az alapjáig meg kell ásni".

3

1 Ma már nem tudjuk pontosan kiszámolni, hogy Miieszék mekkora területet tártak fel a kb. 4.500-5.000 m

2 alapterületű halomból,

3

2 mivel szelvényeik méretét nem 18 PESTY Frigyes 1988.108. 19 PULSZKY Ferenc 1897. 34. 20 FOLTINY János 1870a. 136-137 és 164-165.; FOLTINY János 18701871. 36-39 és 75-77.; FOLTINY János 1870b. 442-455. 21 NOVÁKI Gyula - SÁNDORFI György 1992. 20. 22 Ebben az időben Pulszky Ferenc a szécsényi kastély tulajdonosa, akinek két fia, Károly és Ágoston kutatták a halmot. 23 NYÁRY Albert 1907. 223. 24 KOVÁCS Tibor 1989.13. 25 PINTÉR Sándor 1897. 23-24, 4. jegyzet. 26 NYÁRY Albert 1907. 225. 27 SZILÁGYI Ferenc 1870-1871.15. 28 MIHALIK József 1896. 467. 29 STANCZIK Ilona 1975. 30. 30 MILESZ Béla 1901. 360. 31 MILESZ Béla 1902. 4-5. 32 Rómer Flóris szerint a halom (eredeti) átmérője 76 m. Ezt az adatot valószínűleg Tariczky Endre adta meg neki. (RÓMER Florian 1878. 35.) 603 |