Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kalicz Nándor - Sé és a szombathelyi Oladi plató késő neolitikus leleteinek hasonlósága és különbözősége - A Lengyel-kultúra kialakuló és átmeneti első fázisa
Régészettudomány Oladi plató 40-50 m magasra kiemelkedő, lapos felületén folytatódott a séi lakosok élete, de már megváltozott körülmények között. A leglényegesebb történés, hogy gazdag idolplasztikájukat nem adták fel, hanem ugyanolyan mértékben és ugyanúgy készítették és használták, mint lent, Sében. Valószínű, hogy a rítusok is hasonlóak maradtak, de az idolok séi egységes jellegét megtartva sajátos, kissé változott formáját alakították ki. Az Oladi platón létrejött idolplasztika megújult stílusa egységes formában terjedt el DNy-Szlovákiában, Alsó-Ausztriában és Dél-Morvaországban; a Lengyelkultúra átmeneti, ill. korai kialakult korai klasszikus időszakát képviselve. Az Oladi platón feltárt területen belül nem sikerült ugyan a szokásos körárok-rendszerre rábukkanni, vagyis az valahol a feltáráson kívül kereshető. Ezért azonban kárpótol egy hatalmas, megközelítően lekerekített háromszög alakú, mintegy 40 m hosszú, nem túl mély, de teljesen lapos objektum, mely száznál jóval több idol-, oltártöredéket, ember, de főleg állat alakú fogantyúval ellátott fedő töredékeit és nagymennyiségű festett finom, és festetlen durva edények cserepeit tartalmazta. 1 6 Felmerülhet a kérdés, hogy mi lehet a bizonyítéka a séi település népességének az Oladi plató magaslatára feltételezett átköltözésére, és hogy az időrend támogatja-e ezt a feltevést. E feltevés alapját elsősorban a gazdag leletanyag és annak sok részletben megnyilvánuló, a változásban is érvényesülő szoros összefüggése szolgáltatja. Az edények legtöbb formája hasonló, de már változások is jelentkeznek, melyek egyik fő jellegzetessége a magas, hengeres csőtalpas tálak általánossá válása. Hasonlóakat a séi időszakban még nem készítettek, ott csak az alacsony csőtalpak voltak használatban. Ugyancsak a változás felé mutat az a tény is, hogy az edények festése ugyan hasonlóan gyakori és színei, a vörös és sárga is ugyanaz, de a mintázat gyökeresen megváltozik. Sében a szigorú egyenes, minden irányba húzott szalagok, vékony sávok az uralkodók, és csak kivételesen alkalmaztak összefüggő futó spirális mintát. Ezek a minták nem borították el az egész felületet. Ezzel szemben az Oladi plató edényein a vörös sávok közeit — időnként magát a vörös alapot és az egész felületet is - elfedik a sárga színnel festett sűrű, kicsi ováiisok, az „esőcseppminták". Emellett megjelentek az egyéb, festett minták, főleg a meanderek, amelyek Sére nem jellemzőek. Mindezek a minták nagy gyorsasággal terjedtek el Alsó-Ausztriában és Dél-Morvaországban egyező vagy hasonló kivitelben. 17 A Sé és az Oladi plató lakóinak valószínű azonosságára a legtöbb bizonyítékot az idolplasztika nyújtja. 1 8 (2. kép 1-5, 8, 10) Az Oladi platón is hasonlóan sok az idol, amelyek ugyancsak koncentráltan találhatók. Eltérés, hogy amíg Sében a 16 ILON Gábor 2007.148. 17 ILON Gábor 2007.103-105. 18 ILON Gábor 2007. 148-245. koncentráció a kettős körárok körzetében történt, ez az Oladi platón a fent említett hatalmas gödörben valósult meg, ahol az ember alakú plasztika ugyanolyan darabolt állapotban került elő, mint Sében. Az idolok mérete is hasonló volt, bár eddig miniatűr idolok nem kerültek elő. A technikai különbségek a soványító anyag jellegében és mennyiségében is jelentkeznek. Míg Sében - kevés kivételtől eltekintve - a soványításhoz finom homokot használtak és a felületet mindig gondosan elsimították, addig az Oladi platón kétféle soványítást találunk. Az egyik a Sében megfigyelt eljárás, a másik az apró kavicsok általános alkalmazása. A legtöbb idolnál megfigyelhető ez a technika, ami a felületnek durva hatást kölcsönöz. Ebben azonban közrejátszhatott a természet is. Ugyanis gyakori volt az Oladi platón az idolok belsejének durva anyagú kialakítása, amit a Sében is megszokott finom szemcsés bevonattal láttak el és ugyanolyan gondosan elsimították. Ez a finom bevonat vékony köpenyként fedte a durva központi magot, s ezen alkalmazták az idolok jellegét meghatározó bemélyítéseket, kisebb domborulatokat. Lehet, hogy a legtöbb esetben az idolt borító felszínt a talaj eróziója pusztította el és ennek következtében tűnt el több részlet is, mint pl. a haj és szemöldök, szem stb. ábrázolása. Néhány eseten maradványaik felfedezhetők az erodált felületen. Az Oladi platón is legjellegzetesebb az idolok fejének kialakítása, ami kicsiny, de igen lényeges részletben különbözik a séi idolok fejétől. A Sében jellemző gömbölyű vagy az alsó részükön elvágott gömbölyű fejek (1. kép 1-6) az Oladi platón egyáltalán nem jellemzők. Csak néhány felületesen kialakított gömbölyded fejet találtak. Az Oladi plató idoljainak feje leggyakrabban élesen kettős csonkakúphoz hasonló, a fejtető jellegzetes, lapos megformálásával. 1 9 (2. kép 1-5, 8) Azokban az esetekben, amikor az erodálás ellenére a hajviselet jelzése megmaradt, ugyanolyan módon karcolták be és ugyanúgy ívelt vonalakkal határolták el a magas homloktól, mint Sében, csak nem olyan gondossággal. Sok esetben azonban a homlok a fej felső részének nagy részét elfoglalja, így a séiekhez hasonló szemöldök, szem és orr ábrázolásának már alig van helye. A száj a séi példányokhoz hasonlóan Óladon is következetesen hiányzik, és valószínűleg nem véletlenül. Ezek az oladi sajátosságok a messzi nyugati és északnyugati tájakon is hasonló módon jelentkeznek az élesen bikónikus fejen. 2 0 A fejnek másfajta megformálása is többször feltűnik: a gömbölyded fejen az arcot az orral előrehúzták, ami által a fej bizonyos mértékig állati jelleget kapott. 2 1 Az Oladi plató idoljainak felsőtestén - a mell jelzésén kívül - több esetben is plasztikus léc formájú vagy hasonló alakban futó bekarcolt vonalak láthatók, melyek a hát közepéig érnek és esetleg valamilyen ismeretlen öltö19 ILON Gábor 2007.161-162,172-173,183, stb. 20 PODBORSKY, Vladimir 1985., a párhuzamok gazdag választéka főleg az 1-47. táblákon található. 21 ILON Gábor 2007.150. 59
