Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Muzeológia - Székely Zsolt - Határokon átívelő tudományosság. Régészeti levelezés Párducz Mihály és Székely Zoltán között
Tisicum XIX. fájai ásatások után közli ezt az anyagot. Az ásatási jelentés egyik lábjegyzetében bemutatja az 1943-ban létrejött kutatócsoportot: az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából, Párducz Mihály, a szegedi egyetem részéről, aki az őskori településen végzett leletmentő ásatásokat és közölt később egy előzetes jelentést a Dolgozatok XIX. számában 1943ban 1 5 Méri István és Székely Zoltán pedig a Domborhegyen a római kori épülettegyüttest ásatták. A kollektívában még részt vett Ibrahim Kofesoglu, az ankarai Régészeti Intézet kutatója is. Székely ekkor már megkezdte a zabolai késő Árpádkori temető ásatását, ezért érdeklődik a magyarországi korabeli publikációk iránt. Kedves Zoltán! Köszönöm VIII. 29-én kelt kedves soraidat. A válasszal késtem kissé, mivel még orvosi ellenőrzés alatt vagyok, s ők mérsékelt tevékenységet írtak elő. A télen szívpanaszaim /arythmiás pulzus/ voltak, s ezzel sokat kell pihenlek. Legalább is egyelőre. Őszinte örömmel kívánok sok szerencsét a levelező tagsághoz. Társadalmi és szakmai tevékenységed hivatalos elismerése bizonyára segít a felmerülő nehézségek leküzdésében. Igen megörültem a csomafájai cikkednek. Sok kedves emlék fűződik a munkához, s igazán kár lett volna, ha a végzett ásatás ismeretlen marad. Listára vettem a X-XIII. századi emlékekkel kapcsolatos kívánságodat. Lassan megy a begyűjtés, mivel kissé kivontam magam a forgalomból, de nem marad el. A vonatkozó irodalom nálunk különben sem nagy terjedelmű. A magam részéről most készítem elő „A szkíták a Kárpátmedencében" című cikkemet a mi Actánk számára. Összegezés kíván lenni mindarról, amit ebben a témában a tárgyi anyag alapján mondani lehet és szabad. Abban a reményben búcsúzom, hogy jó erőben, egészségben mielőbb találkozunk. Szeretettel köszönt Miska Bpest 1970IX. 24" A következő két levél az 1970-es szláv konferenciával kapcsolatos kérdéseket tisztázza. Párducz az anyagi keret korlátozottságára hivatkozik. Igyekszik mindent megtenni, hogy Székely részt vehessen a konferencián. Előveszi a régi baráti kapcsolatokat, László Gyulával, Erdélyi Istvánnal beszél az érdekében. Székely Zoltánnak valójában politikai okok miatt nem volt esélye ide kijutni. Az akkori román vezetés veszélyesnek ítélte, hogy egy erdélyi magyar régész Magyarországon értekezzen a szlávokról. 15 SZÉKELY Zoltán, Mormântul scitic de la St. Gheorghe - La tombe schythique de Sfántu Gheorghe, in: SCIV, 11,1960, 2, 273-281. Székely Zoltán igazgató úrnak Sf. Georghe Muzeul Regional j. Covasna Kedves Zoli! Legutóbbi leveled legfontosabb kérdésére az alábbi választ adhatom: 1J A Szláv Unió Végrehajtón Bizottságának tagja / 26 fő/ kaphatnak csak olyan meghívást, amely a teljes költségeket fedezi. Többre nem tellett. így is maradt el egy-két bizottsági tag. Román részről I. Nestor az ilyen alapon meghívott. 2./ Ha lemondás történne, esetleg szó lehet pótmeghívásokról, így elsősorban Rólad is. Ezt Erdélyi I. megígérte. A meghívások lemondása általában a kongresszus előtt egykét héttel történik meg. Ez elég bizonytalan terminus. 3./ Az Általad megadott akadémia címre is elküldték a Te nevedre szóló meghívást, amint erről E. frdélyi) /.(stván) tájékoztatott. Igyekszem még László Gyulával beszélni, ő is a főrendezők egyike, talán segíthet valamit. Szeretettel ölel Miska Bpest, 1970. X. 22 Ez a levél már a szláv konferencia után íródott, amelyre Székely Zoltánt - habár hivatalos volt - a román hatóságok nem engedték ki, csak kéziratának felolvasására került sor. Továbbá Párducz utal a postai küldemények akadozására, ami különben már évtizedek óta gondot okozott. A kommunista diktatúra idején Romániában a külföldi postai küldeményeket nagyon szigorú ellenőrzésnek vetették alá. Amit a cenzúra veszélyesnek ítélt, azt minden magyarázat nélkül elkobozták. Kedves Zoltán! Köszönöm X. 24-én kelt kedves soraidat. Amikor megkaptam, már javában benne voltunk a szláv szeminárium forgatagában. Nestorrral sokat voltunk együtt, egy alkalommal Kutzián Idával együtt vei vacsoráztunk Ida vendégeiként. E tekintetben azt hiszem nem volt oka panaszra. Ami az előadásokat illeti itt már különféle kifogásokat lehetett volna tenni. A színvonal általában igen alacsony volt. Üdítő kivétel volt e tekintetben is Nestor előadása. Világos, alapos. Kár, hogy a kéziratát nem hagyta itt. Bizony elfértél volna itt a többi között, de azt hiszem most ez eléggé nehezen ment volna. Jobb alkalmat kell várni. Kíváncsi vagyok a csernátoni anyagra, közelebbről a Hallstatt mely periódusába sorolható? A bodrogkeresztúri kultúra szempontjából alapvetőnek kell tartani Kutzián Ida könyvét, a tiszapolgári rézkori temetőről. Ebben az egész Kárpátme| 598