Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Muzeológia - Székely Zsolt - Határokon átívelő tudományosság. Régészeti levelezés Párducz Mihály és Székely Zoltán között

Muzeológia ma") jelentkezik. Mogyorós Sándor (Alexandru Moghioroç), a Központi Bizottság Politikai Bürójának tagja egy 1959-es marosvásárhelyi gyűlésen kifejtette, hogy a magyarság „egy része" számára a politikai-kulturális központ nem Bukarest, hanem Budapest. Amíg ez így van, addig a testvéri - majd a beolvadás nyomán minden különbséget elmosva létrejött egység hiányában, a pártvezetés véleménye szerint, fennáll a kisebbségi, egységbontó nacionalizmus és revizionizmus veszélye. A Sztálin halálát követő, 1953-1957-es oldódási folyamatot 1959-ben követi a kolozsvári önálló magyar felsőoktatás felszámolása. A változások a Székelyföldet sem kerülik el. 1958 augusztusi előzményként a Magyar Autonóm Tartományban is nagy ellenőrzések kezdődnek. Egy RMP Központi bizottsági brigád llie Verdet vezetésével a pártmunkát ellenőrzi, majd 1959 márciusában a párthierarchia igen magas személyiségei vizsgálják a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben történt „soviniszta-nacionalista" megnyilvánulásokat. Az első 1959. évi MAT-múzeumi értekezletet ugyanekkor hívják össze Sepsiszentgyörgyre. A másodikra júniusban kerül sor Csíkszeredában, az önálló Bolyai Tudományegyetem utolsó napjaiban. Az értekezletek meghirdetett célja a múzeumok arculatának átalakítása, a nemzetiségi értelmiségre vonatkozó 1955-ös határozatok, a 11. RMP-kongresszus, valamint az 1956-os események után újrafogalmazott ideológiai követelmények (1958. júniusi és novemberi plenáris ülések) szerint.

6 Az ideológiai széljárás megváltozása 1957-től válik nyilvánvalóvá. Az ugyancsak megváltozott felállású szakminisztérium lényeges változtatásokat kér a sepsiszentgyörgyi múzeumi tárlatismertető (Ghid) szövegében, tehát értelem szerint egyben a kiállítási tematika üzenetében. Nyomatékosan javasolják, hogy a szeptember 8-án lektorálva-korrektúrázva visszaküldött szövegben a szlávoknak a bennszülött lakossággal való hosszas érintkezése ne a román nép kialakulási folyamatához vezessen, hanem csak hozzájáruljon ehhez. A feudalizmus részt teljesen újraíratják (pl. a 9. századi erdélyi bolgár uralmat kivetetik, ellenben pontosíttatják, hogy a magyarok a 10. században nem behatolnak Erdélybe, és a 1112. században nem meghódítják, és a magyar feudális állam vajdaságává alakítják Erdélyt, hanem a 10. században csak a Kárpát-medence közepén - Cámpia Panonica - telepednek meg, a 11-12. században pedig a román kenézségeket vetik alá, betagolva Erdélyt a magyar feudális államba. Továbbá az „őslakosság" fejlettségét követelik meg a magyar uralom előtt, a székely nemzet fogalom helyett pedig csak székelyeket kérnek használni, utalva a román filozófiai lexikon (Díctionar filosofic) nemzet-definíciójára. Székely Zoltán 1950 és 1956 között elsőnek mutatja ki Romániában a Körös-kultúrát, és állít fel relatív kronológiát a romániai neolitikumról, elsőként tár fel Romániában gótte6 BOÉR Hunor - GAGYI József: Ideológusok és szakemberek. lepülést. 1958-ban recenziót ír Huszár Lajos tanulmányáról,

7 1959-ben pedig a SCIV-ben

8 Párducz Mihály, Dák leletek Jánosszálláson - Dakische Funde in Jánosszállás című tanulmányáról. Ekkor merül fel először a sepsiszentgyörgyi szkíta sír anyagának közlése Magyarországon. Kedves Zoltán, A kéziratot megkaptam és azt hiszem semmi akadálya nem lesz annak, hogy az Értesítőben, vagy talán az Actaban lehozzuk. Egyet hiányolok csupán, még pedig a szentgyörgyi sír teljes leírását. Az lenne a kérésem, hogy ennek a sírnak a pontos ismertetését is küld el és vagy jegyzetben, vagy függelékként a cikkhez kapcsolnánk. Amennyiben további mellékleteid lennének - megjegyzéseidből erre gyanakszom - akkor vagy fénykép, vagy olyan fajta rajz, amilyeneket küldtél megfelelne. Természetesen az ellen sem lenne kifogásunk, ha ezt a sírt, ha arra alkalmasnak ítéled, kisebb cikk formájában önállóan ismertesd. Válaszodat mielőbb várva, szeretettel köszönt Párducz Mihály Budapest, 1959. Március 13-án A következő levél szintén 1959. márciusában keletkezett, amikor már jelentős változtatások történnek a múzeum kiállítási tematikájában. Az újabb kutatások alapján, az RMP Központi Bizottsága felügyeletével az Akadémia mellett működő (A román nép és nyelv eredete) Bizottság útmutatása alapján a múzeum jelentős (régészeti) eredményeket ért el, igazolva a szovjet tudósok álláspontját, megdöntötték a szkíta invázió tételét (értsd: a szkíták nem elfoglalták Erdélyt, hanem csak kulturális hatást gyakoroltak az itteni őshonos népességre). Párducz mozgástere is beszűkül, erdélyi útja kétségessé válik. Nemcsak a szkíta, hanem a gót kérdésben is ellentétek mutatkoznak a két ország között. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETI MÚZEUM Budapest, VIII., Múzeum-krt. 14-16 Kedves Zoltán, A kézírat ügyében küldött válaszom után ma kaptam meg III. 9-én kelt magánleveledet. A dolgozat pótlására vonatkozó kérésemet ismételten ajánlom figyelmedbe. Első futólagos áttekintésre is értékes dolgozatnak látom s néhány 7 SZÉKELY Zoltán, Ree. Huszár Lajos: Das Münzmaterlal in den Funden der Völkerwanderungszeit im mittleren Donaubecken. Acta Arch. Hung. 5 (1955) 61-109. In: SCN, 2,1958, 491-492. 8 Studii §i Comunicäri de Istorie Veche, a Román Tudományos Akadémia régészeti intézetének folyóirata, 1959/1. sz. 595 |