Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kalicz Nándor - Sé és a szombathelyi Oladi plató késő neolitikus leleteinek hasonlósága és különbözősége - A Lengyel-kultúra kialakuló és átmeneti első fázisa

Régészettudomány KALICZ Nánd

or Sé és a szombathelyi Oladi plató késő neolitikus leleteinek hasonlósága és különbözősége A Lengyel-kultúra kialakuló és átmeneti első fázisa A főként nőket, kisebb mértékben férfiakat és állatokat ábrázoló kisplasztikái alkotások készítésükkel, használatukkal, sőt elnevezésükkel kapcsolatban már megismerésük óta állandó viták kereszttüzében állnak. Kezdetben az „idol" megnevezést kapták, ami ugyan nem megfelelő, mert ezek nem bálványok, de nem is a „Magna Mater", vagyis a „Nagy Anya" ábrázolásai és nem csak a „termékenység" szimbólumai, de nem is egy „nő istenség" képmásai. Ezekkel a képzetekkel ellentétben nem is játékszerek, se nem egy fazekas „tanuló" mintadarabjai. Az idolok hangsúlyozottan a közösség vagy egyes tagjai sokféle szimbolikus tevékenységének, rítusainak eszközei, egyedi darabjai. A megszokás, az egyszerű, könnyű és rövid hangzás miatt azonban megmaradunk a régi összefoglaló elnevezés mellett és a továbbiakban „idolokról" lesz szó, amelyek legjellegzetesebb megjelenítői a cím alapján is következtethető hasonlóságoknak és eltéréseknek. Kr. e. 4900 körül, vagyis a Sopot-kultúra dunántúli kezdeténél valamivel később, egy olyan új régészeti kultúra bontakozott ki a Ny-Dunántúlon, mellyel elkezdődött az újkőkor fiatalabb időszaka, vagyis a késő neolitikum. Az új kultúra főleg a késő Vonaldíszes Kerámia és részben a korai Sopot-kultúra leszármazottjának tekinthető. Ezt a közösséget Lengyel-kultúra néven ismeri a hazai és nemzetközi régészeti kutatás. Ma már köztudott, hogy a Nyugat-Dunántúl Lengyel-kultúrája leleteinek jelentős részletekben, települési és temetkezési módjában különbözik a Kelet-Dunántúl Lengyel-kultúrájától. A keleti csoport területére jellemzők a hatalmas méretű telepek, amelyeken belül több száz, sőt több ezer sír is található.

1 A nyugati csoportban ilyenek nem ismeretesek. A nyugati régió mégis rendelkezik egy különleges ismérvvel, mégpedig azzal, hogy a Lengyel-kultúra legidősebb fázisa jelenleg csak ezen a területen található. A megváltozó életmódot tükrözi a leletanyag, s benne a mindennapok tevékenységét átszövő kultusszal kapcsolatos rendkívül gazdag antropomorf plasztika. A Lengyel-kultúra főleg korai időszakára jellemző kettős körárok részletei ezen a vidéken kerültek először feltárásra Magyarországon, melyek a Vas megyei Sében és a zalai Sormáson a Lengyel-kultúra kialakuló, legidősebb fázisára keltezhetők.

2 Ezt követően a kissé fiatalabb, korai klasszikus fázisban hasonló körárkokat a Lengyel-kultúra teljes területén készítettek. A körárkokra - melyeket rondellának is neveznek 1 KALICZ Nándor 1985,; ZALAI-GAÁL István 2008. 241-280. 2 KÁROLYI Mária 1983-84. 293-318; 2004. 61. kép; KALICZ Nándor 1998. Abb. 21. - jellemző, hogy - a korábbi településeket, illetve részleteiket kerítő árkokkal ellentétben - lakóépületeket nem létesítettek bennük. A legvalószínűbbnek látszó feltevés szerint a profán környezettől kettős árkokkal elkülönített, nagy kerek felületek olyan szent helyek lehettek, amelyekben időnként talán több közösség tagjai is összegyűlhettek rituális vagy egyéb közösségi cselekmények végzésére. Bár erre nincs konkrét bizonyíték, bizonyos jelek igazolni látszanak a jelzett feltevést. Igaz, hogy a séi ásatások csak a körárkok körzetét érintették, de akkor is meglepő, hogy több mint 130 db idol és főleg idoltöredék került felszínre ezen a viszonylag kis területen (kb. 1000 m

2), ami talán nem tekinthető véletlennek.

3 A zalai Sormás-Törökföldek lelőhelyen - igazi nagyfelületű ásatáson (több mint 50.000 m

2) - két hatalmas páros körárok nagy részletét sikerült P. Barna Juditnak és Száraz Csillának feltárni.

4 Bár ezen a nagy felületen közel sem került felszínre annyi idol, mint Sében, de mind a 33 példány a körárkok körzetéből került felszínre.

5 A kissé fiatalabb, de még kialakuló Lengyel-kultúrával rokon Morva Festett Kerámia jelentős lelőhelye Tesetice, ahol a 300 idoltöredék túlnyomó részét a körárkon belül találta V. Podborsky munkatársaival.

6 Ezek alapján valószínűnek látszik, hogy a morvaországihoz hasonlóan a séi és sormási körárkok és a belsejükben ill. mellettük talált nagyszámú idol jelenléte között oksági összefüggés tételezhető fel. Az újkőkor késői fázisának emlékanyagát felszínre hozó feltárások eredményeit azonban a körárkokkal és a 130 darabot felülmúló „művészeti alkotások" mennyiségével a mai nagyfelületű ásatások napjainkig nem tudták felülmúlni. Ennek nem az ásatás mértékével kapcsolatos oka van, hanem az egykori kultuszélettel függ össze. Csak a Séhez másfél km távolságban fekvő, Szombathelyhez tartozó Oladi platón 2006-2007-ben folytatott feltárásokon felszínre hozott művészeti alkotások száma érte el - sőt meghaladta a séi hasonló leletek számát.

7 Nem lepődhetünk meg az oladi eredményeken, ha tudjuk, hogy a leletanyag tanúsága szerint az Oladi platóra a séi körárkot is létesítő lakosság húzódott, ahol folytatta korábbi kultikus tevékenységét is. 3 KÁROLYI Mária 1976. 25-27.; 1983-84. 96-98.; KÁROLYI Mária KALICZ Nándor 1978. 21-23.; KALICZ Nándor 1998. 56-62. 4 P. BARNA Judit 2005. Abb. 1. 5 P. BARNA Judit 2004. 29-53. 6 PODBORSKY, Vladimir 1985. 210. 7 ILON Gábor 2007.148-245. 55