Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből
Történettudomány | kedvencei a „Holnapért élni kell" cimű csodálatosan szép drámában bemutatásra kerül a MAFIfíT Színház Mozgóban, április 24 és 25-én." 3 3 Ez év elején végre megnyitja kapuit a Barátság Filmszínház. Az első vetített filmek; „Az első nyomdász", „Stan és Pan a tengeri kalózok", „Igazság kapitánya". Pünkösd hétfőtől megváltozott a műsorrend. Mindezt egy hirdetésben közli, melyben szerepel mindkét mozgó műsora, mint közös bérlemény helyszíne. A volt Nemzeti Szálló Belügyminisztérium által megvásárolt épületébe, 1948. július 31-én beköltözik a helyi demokratikus rendőrség. A mozi területe továbbra is bérlemény. Rövid működési szünet, de ennek legfőbb oka, hogy a mozit 1948-ban államosítják. (Erről még 1958-ban is megemlékeznek. Egy korabeli plakát szövege így árulkodik minderről; „A filmszakma államosításának 10-ik évfordulója alkalmából 1958. október 18-án este 8 órai kezdettel a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat műsorral egybekötött jelmezes MEGYEI FILMBÁLT rendez a Tisza Szálló összes helyiségeiben") A Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat 1948. november 27-én, a Tiszavidék c. lapban a következő információ olvasható. „Jó filmek a MOKÉP mozgóban" Tehát az államosítás a MAFIRT-et is elérte. A MOKÉP, azaz Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat, tovább üzemelteti a város két belvárosi moziját. Az államosítás újabb névváltoztatást hozott, illetve visszaadta az előzőt, hiszen ezentúl újra Nemzeti Mozgó a neve. A következő díszbemutató; 1949. február 17-én (csütörtökön) este 6 órai kezdettel kerül sor az MSzMT rendezésében a „Búgnak a tárnák" c. díjnyertes szovjet film díszbemutatójára a Nemzeti Mozgóban a Szabadságharcosok Szövetsége zenekara közreműködésével. ..." (ünnepi beszédet mondott Thiery Árpád). Március 5-én este 10 órakor újra megrendezik a már szokásos Filmbált. Egy kis ízelítő az 1949-es nyári műsorból; Végzetes éjszaka, Holt ösvény titka, Hamlet, Kalózok kincse, Csibészek. A novemberi műsor egy szelete; Farkasvér, A nagy mérkőzés, Valahol Európában, Lenin. (Az utóbbi dokumentumfilm Lenin életéről. Sztálin díjjal kitüntetett dokumentumfilm. Rendezte Mihail Romm és Beljajev.) Ez év utolsó díszbemutatója december 21-én volt. „A harmadik csapás [...] díszbemutató Szolnokon. A Nemzeti Mozgó december 21-én este 8 órakor a Harmadik csapás című szovjet filmremekmű díszbemutatójával ünnepli meg Sztálin elvtárs 70. születésnapját. Az ünnepi beszédet Lovas Sándor elvtárs, a Szakmaközi Bizottság titkára mondja." 33 Tiszavidék 1948. április 11. 3. Ebben az évben volt 30 éves a szovjet film. A Nemzeti Mozgó 5 napig tartó ünnepségsorozattal ünnepelte. Műsoron volt a „Harmadik csapás", „Egy igaz ember", „Sztálingrádi csata". 3 4 1950-ben indul az ötéves terv. A Szolnok Megyei Néplap közlése szerint a Nemzeti Mozgó 1950. január 9-11-én az „Igazak útja" című filmet vetítették. Rá egy hétre a „Sztálingrádi csata", szinkronizált szovjet film volt műsoron. Február 4-én újra megrendezik a már hagyományos Filmbált a Nemzeti Mozgóban, és úgy tűnik, a megszokott konstrukcióban utoljára. Filmváltások 3 és 5 naponként, vetítettek hétköznap 5, 7, 9 órakor, vasárnap és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor. További bemutatott filmek: A kormány tagja, Aranyszarv, Heten a hó ellen, Igazak útja, Sztálingrádi csata. A moziműsorok a megyei lapban jelennek meg, „Mozi" címszó alatt, hirdetve a szolnoki mozik, a mezőtúri Szabadság Mozgó és a jászberényi Lehel Mozgó műsorait. Augusztustól csatlakozik a túrkevei Nagykun Mozgó is. A filmek vetítési ideje természetesen változott, főleg ha az ideológiai tartalma célzatos volt, ilyen film volt például az 1950. július 13-19 között vetített „Szuhe Bátor" c. szovjet film. Időnként a még ma is kedvelt francia és olasz filmek is műsorra kerültek, például a „Biciklitolvajok" c. film. 1950 szeptemberétől új címen, de a régi helyen működött a Nemzeti Mozgó, ugyanis a Szapáry útból Ságvári út lett. Ezen a szeptemberen került műsorra „Az uzsorás" című, Balzac novellájából készült film. A megyei Néplap így írt róla. „ ... liszt, cukor, amit az éhező nép elől elrejtett, hogy árát még magasabbra verhesse, még többet harácsolhasson a szegények, elnyomottak nyomorán. " Októberben újabb premier. „A Szabóné c. magyar film Szolnokon. Ez az első fim, amelyik úgy foglalkozik az üzemi munkásság problémáival, hogy elvezet az üzembe, bemutatja a termelőmunkát, megismertet a munkások életével. [...] A produkció hosszú időt töltött az Oetl-vasgyárban. [...] A központban Szabóné áll, a szocializmus új nőtípusa" 3 5 Díszelőadás, premier decemberben is. „Kárhozottak összeesküvése" „A nagyszerű színes, magyarra szinkronizált filmalkotást csütörtökön díszelőadás keretében mutatta be a szolnoki Nemzeti Mozgó." „A kárhozottak összeesküvése egy meg nem nevezett kelet-európaí ország harcát, fejlődésének történetét mondja el. Meg nem nevezett ország, de minden népi demokrácia dolgozói felismerhetik benne saját történetüket, a magyar dolgozó épp úgy, mint a csehszlovák, román, bolgár, albán vagy a lengyel dolgozók." „Kocsi Dodze, fíajk és Mindszenthy Pener és Barankovics vagy Kosztov: a dolgozók hazáját ismét urak országává akarták változtatni, kiszolgáltatni a népet, az amerikai imperialista gyarmatosítók kénye-kedvének 34 Szolnok Megyei Néplap 1949. december 21. 4. 35 Szolnok Megyei Néplap 1950. október 28. 8. 533 |
