Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből

I Tisicum XIX. rémmé alakíthatjuk át, minthogy a berendezés, páholyok, mind szétszedhető formában készültek... "

1 A Nemzeti Szálloda tulajdonosai - az Ehrlich család - a szolnoki (1922. október 30.), majd a budapesti (1922. október 31.) keltezésű engedélyükkel hozzájárultak a díszterem mozi céljára való átalakításához. Az egyelőre hivatali úton, de aránylag gyorsan zajló eseményekből - végül is - hamar megszületett a város lakói számára egy látvány, a Nemzeti Mozgó látványa. „A tanács a megtartott helyszíni szemle alapján, a bemutatott tervek szerinti átalakításra az engedélyt megadja és hogy a terem eredeti rendeltetéseinek megfelelő módon is használható legyen, kiköti, hogy a terem közepén és két elülső sarkában fix módon felállítani tervezett páholyok úgy készítendők, hogy mindhárom helyen a dobogók a fél alapterületen elmozdíthatók, vagyis szükség esetén könnyen kifordíthatok legyenek."

2 Még a jelzett napon a jövőbeni működtető kézhez kapta a fent idézett határozatot. A város 40 napot köt ki bérelhető, igényelt rendezvényekre. Ebből 10 nap a hivatalé, 30 nap pedig az egyéb városi rendezvények részére fenntartott köznap. Az ülések és páholyok - rendezvény előtti és utáni - pakolásának terhe a mozié. A mozi működtetői mindenesetre jelzik, hogy a vidéki mozik elsősorban a vasárnapból élnek, de ez nem hatja meg a hivatalt. Amíg a leendő mozi-üzemeltetők és a hivatal a háttérben egyezkedett, megjelent az első sajtóhír a majdani Nemzeti Mozgóról. „Hírneves budapesti műépítészek tervei szerint alakul át a Nemzeti Szálloda díszterme mozgószínházzá. A gyors iramú munka, amely nemcsak az iramban, hanem az alaposságban is amerikai jellegű, a véghez közeledik. Még építőállványokkal, szerszámokkal és faltörmelékekkel van borítva minden talpalatnyi hely, azonban már sűrű egymásutánban tűnik elő egy-egy befejezett rész, hogy december 7-én teljes pompájával kápráztassa el az egész, a megnyitó előadás közönségét. A „Nemzeti-Mozgó" december hó 7-iki megnyitása elé nagy várakozással tekint Szolnok város közönsége. - A valóság nem fog megfelelni a várakozásnak: felül fogja azt múlni. A „HADRÖÁ" filmszínházi ágazatának vezérigazgatósága szolnoki mozgójáról hangsúlyozottan fogja követni eddigi elvét. Csak jót, szépet és művészit fog nyújtani, mert ezt tartja az egyedüli egyenes és helyes útnak, amely a közönség szimpátiájához, a telt házakhoz és ezeken keresztül a világháború szerencsétleneínek fölsegélyezéséhez vezet. Ezekre az elvekre vall már a megnyitó előadás műsorán szereplő „Theodora" is. A „Theodora" meghódította a világot, mielőtt útnak indult volna. A nemrégiben Olaszországban megtartott 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Polgármesteri Iratok 20779/1922. 2 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Polgármesteri Iratok 20779/1922.1. 2-3. kép A Nemzeti Mozgó földszinti és emeleti alaprajza (magántulajdon) filmvilágversenyen a „Theodóra"-nak ítélték az első díjat."

3 Természetesen azt követően több utazó-mozi is megjelent a városban, különböző termekben és udvarokban a „Nemzeti Mozgó" beharangozása előtt. Sőt: 1922-ben már működött a Színház Mozgó, a színházi évad szüneteiben A Színház Mozgó igazgatója Baranyai Ferenc nyugállományú színész volt. Az első, Nemzeti Mozgóról szóló sajtóhír után látszólag felgyorsultak az események. Szinte egy emberként követték a díszterem átalakulásának mozzanatait a város és környékének lakói. A következő híradás ugyancsak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok 1922. december 3-i, vasárnapi számában jelent meg, ily módon; 3 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1922.november 26. 3. 524